Szöveggyűjtemény a mai polgári filozófia tanulmányozásához [antikvár]

A szocialista és a burzsoá ideológia, ezen belül a marxista-leninista és a polgári filozófia között folyó küzdelem a nemzetközi osztályharc elválaszthatatlan eleme. Az ideológiai harc a két világrendszer küzdelmének sajátos formája, amely kiterjed a különböző rendszerű országok közötti érintkezés minden területére. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve nem terjeszthető ki az ideológiára. A békés egymás mellett élés gyakorlata feltételezi az ideológiai harc folytatását, sőt bizonyos értelemben annak éleződését. Az ideológiai harc éleződése azzal függ össze, hogy az imperializmus a szocializmus térhódításának ellensúlyozására fokozódó ideológiai nyomást igyekszik gyakorolni a szocialista országokra, általában a társadalmi haladásért küzdő tömegekre. A marxizmus-leninizmus nem tér ki a harc elől. Állandó feladatának tekinti a mai polgári ideológia társadalmi és ismeretelméleti gyökereinek feltárását, a polgári ideológia valóságos tartalmának leleplezését és bírálatát. A polgári nézetek elleni harc elválaszthatatlan a marxista-leninista elméleteknek attól a feladatától, hogy a marxizmus-leninizmus talajáról sokoldalú elemző és tudományosan megalapozott válaszokat adjanak az élet által felvetett különböző kérdésekre. A fejlett szocialista társadalom felépítéséhez a szocialista tudatosság erősítésére van szükség. Ez feltételezi a polgári és kispolgári ideológia elleni következetes ideológiai harcot. A polgári és kispolgári ideológia leküzdésének döntő feltételei azok a gyökeres változások, amelyek a szocializmus építése eredményeként magukban az objektív társadalmi viszonyokban mennek végbe, továbbá a marxizmus-leninizmus eszméinek széles körű elterjedése a társadalmunkban, a szocialista fejlődés új problémáinak alkotó marxista megoldása. Tudománytalan antimarxista nézetek azonban ilyen körülmények között is jelentkeznek, s nem egyszer utánpótlást merítenek a mái nyugati polgári ideológiából. Ezért is fontos számunkra a mai polgári ideológia, ezen belül a polgári filozófia bírálata. Nem vállalkozhatunk itt a legújabbkori polgári filozófia történetének, mai irányzatainak teljes bemutatására és részletes tárgyalására. A mai polgári filozófia ilyen igényű feldolgozása külön studium tárgya lehetne, ami meghaladja ennek a témának a kereteit. A polgári filozófia különböző konkrét megnyilvánulásainak, egyes képviselőinek érvelő marxista bírálata - a szóban forgó polgári filozófusok munkái alapján - igényes tudományos feladat, amely csak terjedelmesebb monográfiákban és szakértekezésekben oldható m§g, A marxista filozófiai tudományos munkának egyik fontos