Társadalmi kérdések [antikvár]

I. Mi a társadalom? Az olyan kérdések, amelyek a társadalom mozgásának általános törvényeire, meghatározó tényezőire, a társadalom szerkezetére, egyén és társadalom kapcsolatára vonatkoznak — rendkívül általánosak, elvontak, és látszólag igen távol esnek az ember életének hétköznapi világátél. Az ember saját hétköznapi tapasztalatainak világában számtalanszor találkozik ugyan a társadalom milyenségére, mibenlétére és mozgástörvényeire vonatkozó kérdésekkel, de ezek itt mindig konkrétan merülnek fel — például úgy, hogy — „miért élnek és gondolkodnak másként a különböző foglalkozást űző emberek — „miért más egy falu légköre, életmódja, mint a nagyvárosé?" — „miért és mennyiben gondolkoznak másként az emberek a XX. században, mint egy másik történelmi korszakban?" — egyszóval: mindennapi tapasztalataink és ismereteink területén keletkeznek a kérdőjelek. Ha általános társadalomfilozófiai problémákkal találkozunk, gyakran úgy tűnik, hogy ezek csupán a társadalomtudóst érdeklő és érintő kérdések, melyeknek vajmi kevés köze van a mindennapi, „profán" élethez. Pedig valójában ugyanarról van itt szó; a társadalomról szóló filozófiai gondolatok . nem egy másik világ kérdései és megoldásai, hanem általánosított, absztrakt formái azoknak a problémáknak, amelyeket az egyén hétköznapi gyakorlata konkrétan fölvet. Hogy egy példával éljünk: amikor egy-egy ember úgy érzi, hogy nem teheti azt, amit akar, mert akaratát (és még-inkább ennek megvalósítását) mások akarata és saját életének adott feltételei korlátozzák — ezt a filozófia abban a formában vizsgálja, hogy mennyiben és hogyan determinált az egyéni cselekvés. Ha egy faluról városba került ember néhány év elteltével jó néhány dolgot másképp lát, mint azelőtt — a filozófia számára ez a kérdés úgy vetődik fel, hogy milyen tényezők határozzák meg az emberek gondolkodásmódját, tudatát. Talán az ilyen utalásszerű példákból is látható, hogy társadalomfilozófiai kérdések esetében — az ismert