Vallásosság és vallás [antikvár]

1. § VIZSGÁIÓDÁSÜHK TÁRGIA !'!'f.i '!I; 1. A vallásosság éa a vallás fogalma Arra a kérdésre, hogy mit nevezünk valláBOSságnak és vallásnak, kétféle válasz adható: 1/ A vallásosság és a vallás tudományos meghatározása bölcseleti alapon történik. Mint a 9. s-ban látni fogjuk, erről a szakemberek nincsenek egy véleményen, mert ez a meghatározás azon fordul, hogy mit tart a tudós a vallá-Bosság és a vallás lényegének, vagyis milyen jelenségeket tart a vallás fogalmi körébe tartozónak. 2/ A tudományos vizsgálódás kezdetén azonban nincs szükségünk tudományos meghatározásra. Megelégedhetünk aszal a leiró meghatározással, amellyel a köznapi nyelvhasználat értelmezi ezeket a szavakat. Egyéb tudományok Is Ilyen, úgynevezett operatív meghatározásokkal kezdik a kutatómunkát, kivéve, ha más kutatók által már igazolt szakkifejezésekből indulnak ki. Mit jelent tehát a vallásosBág és a vallás a köznapi nyelvhasználatban? a/ A vallásosság elsősorban tiszteletben részesített természetfölötti erők és lények létezésébe vetett hitet és ebből fakadó fogalmi, érzelmi és akarati tudatvilágot /= belső magatartás/ jelent, másodsorban ezeknek megfelelő viselkedést /külső magatartást, amilyen példáxa a hitvallás, imádkozás, áldozatbeoutatás, -bűnbánati cselekedetek/. A hitet és a belőle fakadó belső magatartást vallásos tudatnak, a vallásosságnak kUlső magatartásban megnyilvánulását pedig vallásos viselkedésnek mondja a szakirodalom. b/ A vallásos tudat és a vallásos viselkedés olyan "tárgyakra" irányul, amelyeknek összessége rendszert alkot, és ezt a''rendszert" nevezzük általában vallásnak. Ilyen értelemben beszélünk keresztény vallásról és 5 •I, I -''U I r i 1 1 1 M 1 ii.-. i [ i 1