Válogatott tanulmányok [antikvár]

Részlet:Havas Ferenc, a tanár és az iskolateremtő kutatóAz Olvasó egy olyan kötetet tart a kezében, amely Havas Ferencnek, a Finnugor Tanszék professor emeritusának, korábbi tanszékvezetőjének válogatott tanulmányait tartalmazza. Kiadására a szerző 70. születésnapja alkalmából kerül sor. Ennek az ünnepi alkalomnak a kapcsán néhány ecsetvonással szeretnénk felvázolni Havas Ferenc egyéniségét, tanári és tudományos tevékenységét.Elöljáróban hadd kezdjük azzal, hogy - mint általában - Havas Ferenc esetében sem lehet különválasztani a tanári és a kutatói teljesítményt. Mivel azonban a kötet előkészítői (ünnepeltünk életének két nagy szakmai korszakához igazodva) kettőnket kértek fel a laudáció megírására, és Havas Ferivel mindketten más-más szerepben találkoztunk először, nemcsak a korszakokat, hanem részben a témákat is megosztottuk egymás között, így Feri tanári egyéniségéről (főként az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékhez kötődően) elsősorban Ladányi Mária, kutatói egyéniségéről pedig (főként a Finnugor Tanszékhez kötődően) Csepregi Márta beszél.Havas Ferenc, a tanárHavas Ferivel 1972-ben, abban az évben ismerkedtem meg, amely mindkettőnk számára döntő volt: én abban az évben érettségiztem, és nyertem felvételt az ELTE magyarorosz szakára, ő pedig akkor szerzett diplomát orosz-általános és alkalmazott nyelvészet-finnugor szakon, és lett tanársegéd az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén. Életem első egyetemi napján, a beiratkozás után találkoztunk először, mivel ő és Nagy István, a két frissen végzett tanár lett a három elsőéves magyar-oroszos csoport patrónusa - ezt a feladatot mindketten nagyon komolyan vették. Tanárom azonban Feri csak harmadéven lett, az akkoriban a magyar szakosoknak tartott általános nyelvészeti előadáson és szemináriumon, ahol azonnal szembetűnt igényessége, szellemessége és humora (ezeket a tulajdonságait mindmáig megőrizte).Legközelebb 1981-ben találkoztunk ismét, amikor négy év középiskolai tanítás után kutatóként tértem vissza az egyetemre, az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékre, Zsilka János Nyelvi mozgásformák dialektikája" nevű kutatócsoportjának egyik kiválasztott tagjaként. Mivel korábban általános és alkalmazott nyelvészet szakot nem végeztem, Zsilka professzor kérésére 1981 és 1984 között (már tudományos munkatársként) elvégeztem a szakot - így egyszerre lettem Feri kollégája és tanítványa. Nyelvtipológiát, valamint A generatív nyelvelmélet kulcsművei" címmel egy négy féléves szakszövegolvasó és -értelmező speciális kollégiumot hallgattam nála. (A két téma mutatja, hogy Ferit mi foglalkoztatta abban az időben: nyelvtipológiai érdeklődése már egyetemi hallgató korában kialakult, s ehhez a témához tért vissza akkor is, amikor némi kitérő után a Finnugor Tanszékre került; a generatív grammatika pedig kandidátusi értekezésének témája volt, amelynek viharos védésén nem voltam jelen, de persze sokat hallottam róla.) Annak ellenére, hogy szomszédos szobákban dolgoztunk, és jó kapcsolat volt köztünlí, a tanár-diák viszonyt halálosan komolyan vettük, mert ez mindkettőnk számára fontos volt: ugyanolyan szabályosan vizsgáztam Ferinél, mint bárki más.