Világproblémák [antikvár]

A monisztikus filozófiáról itt következő tanulmányok a gondolkodó, az igazságot becsületesen kereső bármely rangú müvelt embernek vannak szánva. A tizenkilenczedik századnak, amelynek végén állunk, legkiválóbb jellemzői közé tartozik az igazság megismerésére törő küzdelemnek élénk növekedése a legszélesebb körökben. Ez nyilvánul meg egyrészt a valódi természetismeret roppant haladásában az emberiség történetének eme legbámulatraméltóbb korszaka alatt, másrészt azon ismeretes ellenmondásban, amelybe éppen ez a «kinyilatkoztatás»-nak tudományos hagyományával szemben jutott s végül a megfelelő kiterjedésében s erősbödésében azon okos kívánalomnak, hogy számtalan újonnan fölfedezett tényt megértsünk s ezek okait világosabban megismerjük. A «természettudományok századában» a tapasztalati (empirikus) ismereteknek hatalmas előrehaladásával semmiképpen sincs egy színvonalon azok elméleti megismerésének hasonló világossága s ama magasabbfoku megismerése minden egyes jelenség okozati összefüggésének, melyet mi egy szóval filozófiának nevezünk. Inkább azt látjuk, hogy az elvont s nagyobbrészt metafizikai tudomány, amelyet egyetemeinken századok óta «filozófia» gyanánt tanítanak, sokkal messzebb van attól, semhogy a tapasztalati tudomány ama ujonnan szerzett kincseit magába fölvegye.