Bővebb ismertető
Részlet az első műből:A világrendi istenérv jelentősége. Valamennyi istenérv között a legszembeszökőbb, a legkényszerítőbb, a legellenállhatatlanabb : a világ rendjének és célszerűségeinek tanúbizonysága a legfőbb rendező s célhoz irányító Értelmiség, az Isten mellett. Olyan világos, olyan cáfolhatatlan érv ez, hogy az ókor pogány bölcsei sorban rájöttek maguktól s világosabban, érthetőbben, meggyőzőbben, mint azt pl. Ciceró teszi, a rendes célszerűségi istenérvet alig is lehetne kifejteni. A Bölcseség könyve is erre az alapra céloz, amikor dőrének" és menthetetlennek" nevezi azt az embert, aki az Istent a természet bámulatos rendjéből fel nem ismeri s bár észreveszi a világban uralkodó csodás összhangot, erőt, szépséget és célszerűséget, de a műremekből nem akar a művészre következtetni. (11. fejezet)