Vissza a kozmikus rendhez [antikvár]

Előszó: Még a múlt vagy múló évezredben, a nyolcvanas évek elején szerkesztettem egy könyvsorozatot Kapcsolatok címmel. Első kötete 1980-ban jelent meg. Bak Imrével együtt alakítottuk ki a három kötetet magában foglaló formát. A művészet és a kultúra egészének élet- és halálmítoszait, jeleit, „idézeteit" kívántuk felvillantani, jelezve az akkori magyar társadalomnak, hogy itt az ideje megszabadulni a marxista filozófia és a szocialistának nevezett kultúra fogalmi csapdáiból. Több, azóta sztárrá vált, addig ismeretlen külföldi és hazai szerzőt közöltünk. Azt, hogy milyen eredménnyel, abból is kiderült, hogy a Művészet című folyóirat vonalasan megdorgált bennünket, ráadásul - úriemberhez méltatlanul - válaszunkat nem merte közölni. Korunk rajzához hozzátartozik, hogy az akkori bírálók mostanában „őskeresztény" és „őskonzervatív" mezben tetszelegnek. De hát adja meg az Isten mindenkinek a maga átváltozását. Napi aktualitása ennek az összeállításnak, hogy egyszerre jelent meg benne többek között a mostanában nagy vitát kavart Hermann Nitsch és vele Jankovics Marcell. Amiért viszont érdemes volt ennek a könyvnek a bevezetőjében utalnom a Kapcsolatok könyvsorozatra, az az, hogy abban jelent meg az első ökofilozófiai válogatás Magyarországon. 1983- ban egy kötetbe gyűjtve kaphatott első kézből a magyar értelmiség tájékoztatást többek között Jim Lovelock Gaia elméletéről, E. F. Schumacher A kicsi szép című tanulmányáról, Ivan Illich ökofilozófiájáról, Kari Hess környezetkímélő közösségi technikáiról, és sok más ökogondolatról. Nem túlzok talán, ha azt állítom, hogy ez a könyv alapvető jelentőségű volt a magyar ökofilozófiai gondolkodás elindításában, kiemelkedően sokat segített a mozgalmi elképzelések gondolati hátterének kimunkálásában. Most itt egy másik könyv, egy második lépcsőfok. György Lajos ökofilozófiai-mozgalomtörténeti összefoglalója - már most megjósolhatom - kikerülhetetlen művé válik. Mostanában kortárs értelmiségiek életművéről gondolkodva, írva állandóan felteszem magamban a kérdést, mit ér az értelmiségi, ha magyar. Azt már évek óta sokan látjuk, hogy György Lajos magyar ökofilozófus egy szent Együgyű ember.