A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1975/II. [antikvár]

A FÜLÖPHÁZA-KÖRNYÉKI SZIKES TAVAK, A SZAPPANOS-SZÉK, A ZSÍROS-SZÉK, A HATTYŰS-SZÉK ÉS A KONDOR-TÓ MIKROFLÖRÁJÁNAK ÉS MIKROVEGETÁCIÖJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA írta: KISS ISTVÁN Bevezetés A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) által támogatott Szikeskutató Munkacsoport 1972 tavaszától 1974 végéig a Kecskeméttől nyugatra, Fülöpháza község nyugati határában fekvő négy szikes tó, a Szappanos-szék, Zsíros-szék (vagy Szívós-mocsár), a Hattyús-szék és a Kondor-tó természeti viszonyait tárta fel komplex vizsgálatok alapján. A Munkacsoportban továbbra is az az együttes dolgozott, amely legutóbb a Bugac-környéki szikes tavak természeti viszonyait tárta fel [22], Ezért a most elért eredmények szerves kiegészítői az előző Bugac-környéki vizsgálatainknak, amelyek az I. B. P. PF/2. nemzetközi kutatómunkához kapcsolódtak. A kutatómunka során Molnár Béla (József Attila Tudományegyetem Geológiai Tanszéke) a földtani felépítettséget, Andó Mihály (József Attila Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszéke) a geográfiai viszonyokat, Szépfalusi József (Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Vízkémiai Osztálya) a vizek kémiai alkatát és annak változásait, Marián Miklós (Móra Ferenc Múzeum) az ornitológiai viszonyokat, Ferencz Magdolna (József Attila Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszéke) a zoobenthosz alkotóit, Megyeri János (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Állattani Tanszéke) a Zooplankton összetételét és életmódját, Kiss István (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszéke) a mikroflóra és mikrovegetáció összetételét és életviszonyait vizsgálta. A munkát Megyeri János hangolta egybe. E kutatások az élővilág feltárása szempontjából kétszeresen is jelentősek. Először azért, mivel az itteni szikes vizek hazánk legszódásabb, leglúgosabb szikes biotopjai közé tartoznak. Másodszor azért jelentősek, mer a négy tó közül három, a Szappanosszék, a Zsíros-szék és a Hattyús-szék még kultúrbehatás nélkül kerülhetett vizsgálat alá, a negyedik pedig, a Kondor-tó, már vizsgálataink kezdetén is víziszárnyas-te-nyésztéssel hasznosított szikes vizű tó volt. így alkalom nyílott a természetes állapotban maradt biotopok és a kultúrába vont szikes víz élővilágának összehasonlítására is. A Fülöpháza-környéki szikes biotopok szikességének extrém jellegére különösen a Szappanosszékkel kapcsolatos korábbi tapasztalatok mutattak rá. Tanúja voltam annak, hogy 1934 szeptembere elején a Szappanos-szék sekély és tömény vizében az odavetődő fürdőzők némelyike komoly felmaródásokat szenvedett. Magyarázatként az ottaniak elmondták, hogy e kis szikes tavacska be-töményedő vizét ínséges időkben nemcsak tisztogatásra, hanem szappan főzésére is felhasználták. Innen eredhet e valóban „síkos tapintású" víz elnevezése. Ezek indítottak arra, hogy a Szappanosszék és a Zsíros-szék alga vegetációját 1955-től ismét tanulmányozzuk, s hogy kiterjedtebb limno-lógiai vizsgálatát is javasoljuk. A mikroflóra és mikrovegetáció ökológiai összefüggéseinek feltárása azt is indokolta, hogy az algológiai vizsgálatokon túl kitekintsünk a szikeskutatás olyan területeire is, amelyek a növényi mikrovilág életével közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állanak. E téren leginkább a tavak vize és talajszubsztrátuma közötti kapcsolat kutatása volt a leghasznosabb. Csakis ez magyarázhatta meg azt a tényt, hogy 3