A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztályának közleményei 1980/1-2. [antikvár]

Részlet:Az MTA I. és IX. Osztályának 1979 évi közgyűlési együttes tudományos üléseA GAZDASÁGI VÁLSÁGOK PROBLEMATIKÁJA A XX. SZÁZADBANAz MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya és a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya az Akadémia 1979. évi 139. közgyűlésének hetében együttes tudományos ülést tartott, amelyen a történettudomány és a közgazdaságtudomány képviselőinek a válság-problematikával kapcsolatos előadásai hangzottak el.A tudományos ülést Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a különböző tudományok és különösen a határtudományok együttműködésének, a tudományos problémák interdiszciplináris megközelítésének a közgyűlési együttes ülések jó lehetőséget adnak. Utalt az I. és a II. Osztály 1978. évi együttes tudományos ülésének eredményeire, amelyek a Kelet-Európa-problematika megtárgyalása kapcsán történészek és irodalomtörténészek, nyelvészek és művészettörténészek, régészek és néprajztudósok együttműködése révén valósulhattak meg. Jelezte a gazdasági válságok téma bizonyos aktualitását is, amely lehetővé teszi a társadalomtudományok aktív hozzájárulását jelenkorunk problémáinak eredményesebb megoldásához.Az együttes ülés előadásait az alábbiakban adjuk közre:A KLASSZIKUS TlPUSÚ VÁLSÁGOK ELMÉLETÉRŐLERDŐS PÉTERMegtisztelő megbízatásom értelmében a válságelméletről, közelebbről a klasszikus típusú válságok elméletéről kell beszélnem. Válságelmélet sokféle van: nem térhetek ki rájuk. Azt a marxista ihletésű elméletet fogom ismertetni, amelyet helyesnek tartok A klasszikus típusú válság megnevezés nem közismert terminus: a saját kifejezésem. Azokat a gazdasági válságokat jelölöm vele, amelyek a múlt század második negyedétől a jelen század első harmada végig átlagosan tízévenként követték egymást, s amelyeket a marxista tankönyvek általános periodikus túltermelési válságok néven tartanak számon. Ezek anyagi alapja Marx egy mondata szerint az állótőke tömeges periodikus megújításában keresendő. Gazdasági válságok az említett időszak vége óta is előfordulnak, de kiváltó okaik, mechanizmusaik, lefolyásuk annyira mások, hogy a klasszikus válságok elmélete alig vonatkoztatható rájuk. Az 192933-as válság azonban még klasszikus típusú válság volt.A válságelmélettől sem várhatunk el többet, mint általában a közgazdasági elméletektől. Arra semmiféle válságelmélet sem alkalmas, hogy részleteiben is megmagyarázza egy-egy konkrét válság lefolyását. Ahány válság előfordult, mind jelentékenyen különbözött egymástól. Részleteik leírása és magyarázata a gazdaságtörténész feladata. Neki a vizsgálataiban nem szabad az általános elmélethez tapadnia. Nemcsak azt kellene megmutatniaMTA II. Oszt. Közi. 29/1-2. 1980