A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának közleményei 1952/1-4. [antikvár]

ELÖREGYÁRTOTT ÉS FESZÍTETT VASBETON ÉPÜLETELEMEK TEHERBÍRÁSÁNAK VIZSGÁLATA A VALÓSZÍNŰSÉGELMÉLET ALAPJÁN GÁBORY PÁL Az előregyártás bevezetése és széleskörű elterjedése az alkalmazott beton és acélanyagokkal szemben fokozott követelményeket támaszt. A felhasznált •anyagok mennyiségének lehető legkisebbre való csökkentése — azaz a szállíthatóság feltétele — nagyszilárdságú, egyenletes minőségű szerkezeti elemek készítését teszi szükségessé. A leggazdaságosabb tervezés, mindezek figyelembevételével, csak a legkorszerűbb anyag- és szerkezetvizsgálatok alapján végezhető el. A korszerű anyagvizsgálatok megbízható segédeszközei a matematikai statisztikai, valószínűségelméleti (stochastikus) módszerei. A vizsgálatok elvégzéséhez az előregyártási eljárás különösen alkalmas, mivel ugyanazon szerkezeti elemet igen sok példányban, legtöbbnyire gyári úton állítják elő. Azonos minőségi feltételű gyártmányok bizonyos tulajdonságai, a tömeggyártmányok szokásos vizsgálati módszereivel stochastikus úton ellenőrizhetők. A hazai építőipar kézműiparból gyáriparrá fejlődik, tehát indokolt és egyszersmind kötelező is a gyártmányok állandó minőségi ellenőrzése, az átvételi, szállítási feltételek szabatos megállapítása, ugyanúgy, mint ahogyan ez a gyáripar egyéb területein szokásos. Az előzőkben jellemzett vizsgálati, minősítési eljárások az építőiparban még nincsenek bevezetve. A tanulmány célja: röviden vázolni a vizsgálati eljárások alapelveit és javaslatot tenni a gyakorlati kivitelre, azaz a szabatos minőségellenőrzésre. A tanulmány tehát útmutatást kíván adni az építőipari szabályzatok és szabványok vonatkozó rendelkezéseihez. A következőkben az anyagok és szerkezetek sokféle tulajdonságai közül a statikust legjobban érdeklő tulajdonságot, a teherbírást fogjuk csak vizsgálat tárgyává tenni. Teherbírás alatt a szerkezetet használhatatlanná tévő igénybevételt (erő, nyomaték) kívánjuk érteni. A használhatatlanság ismérve tartószerkezeteink esetében igen különböző. Pl. tartályoknál, vasúti hidaknál a hajszálrepedést, épületszerkezeteknél a megnyíló repedést, nagy lehajlást, gépalapoknál a nagymértékű rezgést lehet á szerkezet használhatatlansági jellemzőjeként megállapítani. Mindezen tulajdonságok stochastikus módszerekkel — akár kismintákon, akár magukon a kész elemeken — vizsgálat tárgyává tehetők. A következőkben csak a vasbetongerenda statikus törésével foglal- 1 YI. Osztályközleraény VI/1—2.