A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának közleményei 1955/1-4. [antikvár]

MEGNYITÓ OSZTROVSZKI GYÖRGY levelező tag, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára A magyar híradástechnikai ipar a felszabadulás előtt az ország iparában kiemelkedő helyet foglalt el. Gyártmányaink megfeleltek a hazai és külföldi követelményeknek és jelentős exportot bonyolítottunk le. Nagy híradástechnikai gyáraink külföldi érdekeltségek kezében voltak : ennek következtében a gyártás külföldi dokumentáció alapján történt. Volt azonban kivétel is : az Egyesült Izzó keretében történő önálló fejlesztés. Ennek köszönhető, hogy gyártmányai felvették a versenyt az egész világ legfejlettebb ipari országainak gyártmányaival. Just és Hanaman wolfram-szálas izzólámpája, amely forradalmasította a világítástechnikát, Üjpesten született meg 1903-ban. Magyar találmány Bródy Imre műve, a kryptonlámpa, valamint Winter Ernő alkotása, a bárium-katódás elektroncső. Igen értékesek voltak Czukor Károly találmányai is. A második világháború szörnyű rombolást végzett a magyar híradástechnikai iparban. Nemcsak a gyárak és létesítmények berendezései estek áldo-zatid, hanem ami mindennél súlyosabb volt : a háború és a fasiszta dühöngés megsemmisítette a híradástechnikai szakma legkiválóbb magyar művelőinek nagyobb részét. Kegyelettel emlékezünk meg az áldozatokról, akik közül sokan baloldali meggyőződésük vértanúi lettek. Beck Ernő, Bródy Imre, Dallos György, Gábor József, Glasner Imre, Glóziosz Tibor, Grünwald Géza, Krassó Tibor, Löbl Ferenc, Lukács Ernő, Marton Mátyás, Pillitz Dezső, Pintér Jenő, Preisach Ferenc, Stolzer Gábor és Stolzer Pál, Sarkadi Vilmos, Terebesi Pál és még sok kiváló kutató és mérnök, valamint egyéb szakember neve van veszteségünk listáján. Felszabadulásunk után az elszenvedett anyagi veszteségek pótlásával együtt indult meg az új káderek nevelése. A magyar híradástechnikai ipar hamarosan visszanyerte régi gyártási kapacitását és mennyiségi termelése túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Híradástechnikai vállalataink nagy része az eddigieknél sokkal hatalmasabb gyártelepekkel bővült, mint pl. a Magyar Adócsőgyár és az Orion Gyár. A régiek mellett új gyárak is létesültek, mint a Vákuumtechnikai Gépgyár. Ahhoz azonban túl kevés volt az erőnk, hogy egyidejűleg széles alapon tudjuk elindítani az önálló magyar híradástechnikai fejlesztést és kutatást is. Nem változtatott ezen a Távközlési Kutató Intézet létesítése, mert az a híradástechnikának csak egyes kérdéseivel foglalkozik, de a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet alapítása sem, mert ez utóbbi intézet nem kapta meg a jó működést biztosító helyiséget és személyi keretet, és egyébként is csak rövid ideje áll fénn. Ugyanakkor az egész világon soha nem látott méretekben fejlődött