A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának közleményei 1952/1-4. [antikvár]

AZ AGY BIOKÉMIÁJA A, V, PALLADIN akadémikus, az Ukrán Szocialista Szövetséges Köztársaság Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetének igazgatója. Előadta az 1951 december hó 13-án tartott osztályülésett Szecsenoimak, Pavlovnak és iskolájának köszönhető a szervezet és a i/, 'környezet elválaszthatatlan egységéről, valamint az egységes egészt képező szervezetről szóló tanítás. Szecsenov még 1861-ben a következőket írta: „Szervezet külső létezését biztosíló környezet nélkül elképzelhetetlen; mivel környezet nélkül szerve-' zet iiem létezhet, a szervezetre hatást kifejtő környezet beletartozik a szervezet tudományos fogalmába." A 'külső környezetet a szervezettel az idegrendszer köti össze, ameh' befolyást gyakorol az állati szervezet valamennyi funkciójára. Pavlov, a nagy orosz fiziológus mondotta: „Az idegrendszer tevékenysége egyrészt arra irányul, hogy egyesítse, integrálja a szervezet minden részének működését, másrészt arra, liogy összekösse a szervezetet a külvilággal, hogy egyensúlyt létesítsen a szervezet és a külső feltételek között." Pavlov, a magasabb idegtevékenység materialista elméletének megalapítója, 35 évet szentelt az élettan és állalában a természettudomány legbonyolultabb és legfontosabb területe, az agy és a magasabb idegtevé'kenység tanulmányozásának. Pavlov sokat tett a magasabb idegtevékenység anyagi alapjainak megismeréséért ós kijelölte a további munkák útját. Számos tanílváiiyii és követője sikeresen dolgozik örökségén. Azonban a fiziológusok egyedül nem képesek pmegoldani mindazokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a niag;isahh idegtevékenység fiziológiájának területén a tudósok elölt állnak. Elengedhetetlen ^ biokémikusok segítsége, elengedhetetlen a morfológusok segítsége. Pavlov azt írla, hogy „alig vitaiható, hogy valamennyi idegjelenség igazi teóriája csak az idegszövetben végbemenő fizikai-kémiai folyamatok tanulmányozásától várható. Ezek a folyamatok, megmagyarázzák nekünk idegműködésünk minden külső megnyilvánulását, azok sorrendjét és kapcsolatait." Pavlov többízben hangsúlyozta, hogy az idegtevékenységet jellemző ingerületi és gátlási folyamat megfejtése jelentős mértékben függ az idegrendszer fizikájának és kémiájának tanulmányozásától. Mindezekből látható, hogy a biokémia egyik legfontosabb problémája az idegrendszer és különösen az agy biokémiájának problémája. Az idegrendszert és különösen az agy biokémiáját hosszú évek óta tanulmányozza az Ukrán Szociálist^ Szövetséges Köztársaság Tudományos Akadémiájának Biokémiai Intézete. 1 V. OsiUáJylíözlemény ll