A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének értesítője 1952. jul-szept. [antikvár]

CIKKEK, TANULMÁNYOK GREKOV B.D.: A feudalizmus keletkezése Oroszországban i.V. Sztálinnak az alapról 'és a felépítményről adott tanitás •. irilásáná^ BJÍ. 1'pekue: FeHeawc áieoflara3Ma b Pocckh b cseTe yy hms M.B. Ctsjihhs o 6a ce w Hanc?poftve. Azok a gondolatok, amelyeket j-.V. Sztálin; Marxizmus és nyelvtudomány c. munkájában - különösen az alapról és a felépítményről - kifejtett, arra késztetik a történészeket, hogy munkájukban sok tételt újonnan átgondoljanak, pontosabban határozzanak meg 11 tve revideáljanak, i.v. Sztálinnak az alapról és felépítményről adott t anitása világánál a Szovjetunió történészeinek újból át kell vizsgálniok a feudalizmus keletkezésének kérdését is. Hazai történetünk régi időszakának tanulmányozásánál különösen fontos az elméleti megalapozás, mert igen kevés olyan történeti forrással rendelkezünk, amelyek a feudális viszonyok kialakulását megvilágítják. Amikor a kutató e kérdés vizsgálatához fog, elsősorban világos elképzeléseinek kell lennie a feudalizmus tartalmáról. A nemesi és burzsoá történetírás vagy teljesen tagadta a feudalizmus létét Oroszországban, vagy feudalizmuson a jogi viszonyok olyan rendszerét értette, amely a feudális széttagoltságnak felel meg. Tehát a feudalizmus kezdetét Oroszországban a politikai szótagoltság megjelenésével hozták kapcsolatba. Osak a marxizmus-leninizmus klasszikusai, akik megalkották a társadalmi-gazdasági formációk tanát, tudtak igazan tudományos megoldást találni a feudális viszonyok lényegére vonatkozóan. A feudális rend klasszikus meghatározását I.V, Sztálin adatai "A feudális rendben a termelési viszonyok alapja az, hogy a termelési eszközök a hűbérúr tulajdonában vannak, de a termelésben dolgozó jobbágy nincs egészen tulajdonában, a hűbérúr már nem ölheti meg a jobbágyot, de eladhatja és megvásárolhatja, A feudális, tulajdon mellett fennáll a paraszt és a kézműves személyes munkáján alapuló, egyéni tulajdona: a paraszt és a kézműves egyéni tulajdonában vannak munkaeszközei és magángazdasága."/I/ Nem mindig könnyű megállapítani egy társadalmi-gazdasági formáció kialakulásánál a pontos kronológiai határvonalakat, különösen nehéz ez a népek történetének legrégibb időszakaira vonatkozóan, az ősközösségi rend hanyatlásának hosszú időszakánál, amikor felépítményével együtt létrejön az osztálytársadalom. Jelen cikkünkben a keleti szláv társadalom történetének egyik legnehezebben kikutatható időszakát akarjuk áttekinteni. A nehézség abban rejlik, hogy ezt a korszakot forrásaink csak igen T7 A K3K/b7P~története, 1950. 154.1.