A Nap 1938. január-december [antikvár]

Részlet: Köszönjük Uram mondottuk Óesztend estéjén, s ebben a rövid mondatban benne rezgett az 1937. évnek minden napja, minden órája, minden perce. Mintahogyan vannak vonások, amelyekben benne van a művésznek minden gondolata, - zenei akkordok, amelyek egy egész nép lelkivilágát tükrözik vissza. Köszöntünk sok, sok jót, de köszöntük a rosszat is, hisz az is lépcső akart lenni a több, az istenibb emberhez. Mi, akik átérezzük a másokért való felelőséget, akik tudjuk, hogy sokan egy test vagyunk Krisztusban, bizonyára azt is megköszöntük, hogy munkatársai lehettünk Neki. Hogy épen ma ebben a súlyos járatú "má"-ban élünk, amikor szeme lehetünk sok vaknak, lába annyi sántának, hangja a némáknak, mécses ebben az emberjajjal teli sötét éjszakában. Köszönjük uram!