A szív 2016-2017. (nem teljes évfolyam) I-III. [antikvár]

I. kötet: Részlet a 2017/4. számból: Vidéken születtem, de már több időt töltöttem nagyvárosban, mint a szülőföldemen. Legkedvesebb emlékeim a zöld terekhez kötődnek. Róma belvárosában ugyan nem sok a fa, a római tér az ókortól fogva csupa kő, így vált fogalommá, de az Örök Városban is a szobám ablaka egy völgyre nézett, a kertünkben pedig mediterrán fenyők és vadnarancs illatoztak. Münchenben az Isar folyó mentén húzódó angolkertben töltöttem szinte minden szabadidőmet. Londonban a rég bezárt, gyakorlatilag parkokként működő temetőkbe jártam tanulni. Mindig rácsodálkoztam, hogy az angolok a néha csupán zsebkendő nagyságú kis kertjeiket is mekkora nagyrabecsüléssel gondozzák. Az amerikai Oregon nyugati sávja pedig, ahol legutóbb töltöttem hosszabb időt, az egyik legzöldebb része az Újvilágnak. De New Yorkban is a Central Park nem véletlenül vált a város márkajegyévé, bár ez utóbbi helyen csak látogatóként jártam. Budapestet nem éppen a zöld parkjairól tartják számon, pedig ha tényszerűen nézzük a kérdést, kevés ennyire zöld nagyváros van a környéken. A magyar főváros kellős közepén ott van például a Gellért-hegy a rengeteg fájával és tágas mezőivel. Innen lélegzetelállító rálátás nyílik mind Pestre, mind Budára. Lehet látni a többhektárnyi Margit-szigetet is, tulajdonképpen még mindig a város közepén. A széles Duna pedig a gyönyörű hídjaival szellősen impozánssá teszi ezt a nagyvárost. Aztán a budai hegyek mellett Pestet is tágas zöld terek csipkézik: a Városliget, a Népliget, és itt van a Nemzeti Sírkert is, ahová csakugyan érdemes kilátogatni egy kis elcsendesülésre, ha személyes hozzátartozóink nem is nyugszanak ott. E nagyváros kellős közepén élek jelenleg, és azt mondják, a Palotanegyed viszonylag szűk utcáin sohasem volt eny-nyi fa, mint amennyit az utóbbi években ültettek. És ahol fa, ott madarak is vannak, füttyük pedig még jobban rásegíthet bennünket arra, hogy csodáljuk az életet a fák hűvösében, a tágas lombokat, a masszív törzseket és a gyökereket, amelyekkel ezek a csodás lények ebbe a világba kapaszkodnak. A biztos gyökerek, az egyenes kiállás és az ég felé törekvés az ember sorsának tükröződéseként is felfogható, A fák sorsa hovatovább politikai tényezővé vált, ami nem biztos, hogy rossz, feltéve, ha nem feledkezünk meg arról, hogy az igazán dús élethez és az egészséges gyümölcsökhöz a kerttervezés és az időnkénti visszanyírás is hozzátartozik. Horváth Árpád 5J főszerkesztő Népszerű könyvsorozat Mindössze két éu alatt ötven cím, összesen mintegv harminc-tonnányi líönyu jelent meg a Helikon Zsebkönyvek sorozatban, amire még a könyvkiadás tervszerűen és központilag irányított korszakában sem nagyon volt példa. A Szabó Levente grafikus által tervezett, jellegzetesen izgalmas könyvborftókböl most a Hadik kávéházban kiállítás is látható. A magyar könyvkiadás e figyelemre méltó sikerének egyik kulcsa valószínűleg az lehet, hogy a kiadó nemcsak az olcsó kivitelezésű kötelező olvasmányokat tervezte be a sorozatba, ahogy azt más kiadók is eléggé gyakran teszik (jelenleg is legalább öt változatban kaphatók nagyjából ugyanazok a kötelező olvasmányok, viszonylag olcsón], hanem az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit szintén elérhetővé teszi. A terítéken a szépirodalom mellett a történelem, a filozófia, a vallásbölcselet és a pszichológia klasszikus címei egyaránt megtalálhatók. Új magyar templomok Nincs rá egészen pontos adat - mivel minden felekezet külön tartja számon, s van, ahol nem egyetlen központból irányítják az építkezéseket, hanem egyházmegyei, illetve egyházkerületi szinten -, mégis több mint kétszázra tehető Magyarországon az új építésű templomok száma az 1989-es rendszerváltozás óta. A katolikus egyház által épített templomok száma mintegy százötven, a reformátusok új gyülekezeti épületeinek száma hetven körül lehet, és az evangélikusok is több mint tíz új templomban dicsérhetik az Istent az 1990-es évek kezdete óta. De nemcsak templomok, hanem imaházak is épültek szép számmal, főleg a kisebb létszámú vallási közösségek tagjai számára. Újdonság, hogy hamarosan egy új ortodox templom építkezése is elkezdődik Hévízen, ahová sok ezer orosz turista látogat el minden évben. V/ilágbajnok plébános A kutyaszánhajtás történetében első alkalommal akasztottak aranyérmet magyar versenyző nyakába: a győztes az észak-erdélyi Őradna plébánosa, Kiss Attila, illetve hat kék szemű husky kutyája (a vezérek: Giró és Tisza, a két junior: Maci és Patrick, a két fáradhatatlan húzókutya pedig Lucky és Dreamer). Az olaszországi Millegrobbéban rendezett világbajnokság szervezőit olyannyira váratlanul érte a magyar siker, hogy az éremosztásnál nem is volt meg a himnuszunk. Kiss Attila maga ajánlotta, hogy elénekli Erkel Ferenc legismertebb szerzeményét, végül azonban a szervezők mégiscsak gyorsan letöltötték a világhálóról. Őradna a Keleti-Kárpátok második legmagasabb csúcsának, a 2279 méteres Ünökkőnek a lábainál fekszik és a Kárpát-medence egyik leghidegebb sarkának számít. Radnaborberek »»»»»»»»» Észak-Erdély egyik legtávolabbi sarkában, az egykori Beszterce-Naszód magyar vármegye területén, a Radnai-havasok lábánál húzódik meg ez a ma alig százharminc lelkes falucska, melyben a legtöbben még ma is magyarnak vallják magukat, noha közülük már csak néhányan tudnak folyékonyan beszélni magyarul. Radnaborberek bejáratánál mégis kétnyelvű tábla jelzi a település nevét: a román mellett magyarul is, amivel egyedülinek számít ez a kis falucska messze kilométereken át. Régen ez a vidék gazdag bányáiról volt híres, a középkorban aranyat is bányásztak errefelé, de még néhány évtizeddel ezelőtt is évi kétezer tonna ezüstöt, hatvan tonna rezet, háromszáz tonna cinket és száz tonna ólmot termeltek ki a föld mélyéről. A magyar nyelvű oktatás 1965-ben szűnt meg a faluban, amikor az ide járó gyerekeket automatikusan román tagozatra írták át. Kiss Attila plébános kétnyelvű miséket tart a templomban, s a régi magyar énekeket még mindenki énekli. 12 A szív II. kötet: Részlet a 2017/5. számból: Az otthon az egyik legkedvesebb szavunk, általában a meghittség érzései jelennek meg a szívünkben már a hallatára is. A templomunk által szervezett házassági felkészítőn meg is kérdeztem a fiatalokat, nekik milyen képek jönnek be elsőre az otthonukkal kapcsolatban. Ilyeneket válaszoltak: híjsle-ves, a nagymama virágoskertje, fonott kalács, cirmos cica, az otthoni harangszó, rorátemisék, a meggyfák fehérre meszelt törzse a széles főutcán, a gondosan ápolt falusi temető. A Názáreti Jézusnak is volt otthona: a nevében is jelzett város, ahol édesanyjával és Józseffel élt. És voltak bőven közeli rokonai és ismerősei is, akiket az evangéliumok a testvéreiként említenek. Mint ahogy József, Jézus is ács volt, az otthont adó házak tetőszerkezeteinek építésén dolgoztak éveken át. Nagy építkezéseket akkoriban a rómaiak végeztettek a környéken. Talán ez is rávilágít arra, hogyan tudott Jézus a római századossal olyan könnyedén beszélgetni, amikor elhangzott a szentmisékből is jól ismert mondat: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd " (Mt 8,8). Lukács evangéliumában már tizenkét évesen így nyilatkozik Jézus: „Nem tudjátok, hogy nekem Atyámnál (Atyám dolgaiban?, házában?) kell lennem?" (2,49). Jézus otthonképe tahát egészen kitágul, és nyilvános mijködése elején az apostolok kérdésére, hogy „Mester, hol lakol?" a válasz csak ennyi volt: „Jöjjetek, és meg fogjátok látni!" (jn 1,39). Az evangéliumok említik Mártát, Máriát és Lázárt is, akiknek az otthonában Jézus időről időre megpihent (Lk 10,38; jn 11-12), Az otthon csak gyermekkorunkban adatik meg magától értetődően, de ez is csak nagyon jó esetben. Egy felnőtt ember számára az otthonteremtés folyamatos feladat. Ha közelebbről meg szeretnénk határozni, hogy mitől is válhat a hely, ahol éppen tartózkodunk, valóban az otthonunkká, a meghittség fontos kulcsszó lehet számunkra. Ahol meghittségét élhetünk meg saját magunkkal és a környezetünkkel, ott érezhetjük otthonosan magunkat. Nagyon sokatmondó a végső reményünk szempontjából, ahogy jézus az örökkévalóságról is úgy beszél, mint egy helyről, ahol vele lehetünk: „Atyám házában sok hajlék van, [ ] elmegyek helyet készíteni nektek. [ ] Magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek" (jn 14,1-A). Az evangéliumok fényében tehát az otthonteremtés nem is annyira házépítést vagy bútorok beszerzését jelenti, hanem olyan életkeretet, ahol és ahogyan egészen közel élhetjük meg magunkat Jézushoz. Krisztus közelsége a legbiztosabb lakhelyünk. Horváth Árpád 5J főszerkesztő Készülő trilógia Ken Fo/tefíwalesi származású angol író köteteiből nnár több mint tizenötmillió példányt adtak el világszerte. Egyik legismertebb műve A katedrális (The Pilars of the Earthl mely több amerikai bestsellerlista élén szerepelt heteken át. Története egy gótikus templom építése körül bontakozik ki az érett középkorban. Bepillantást enged a korabeli egyházi és világi életbe, közelebbről egy kolostor belső életébe, illetve egy angol kisváros lakóinak viszontagságos körülményeibe. A történetben szerepel a vértanú Becket Szent Tamás \s. Folytatása kétszáz évvel később játszódik. Az idők végezetéig (World Without End) című kötetben. A cselekmény helyszíne itt is az az angol kisváros, ahol a katedrális épült. Főszereplői az impozáns gótikus templom építőinek leszármazottai, illetve egy férfi- és egy női kolostor lakói. Mindkét történetből animációs film és televíziós sorozat is készült, utóbbinak érdekessége, hogy főleg magyar helyszíneken forgatták. A középkori regény harmadik kötetének megjelenése idén ősszel várható. A Tűzoszlop (A Column ofFire) munkaőmű könyv egyféle egyházi és világi detektívregény lesz, mely I. Erzsébet királynő korában, a reformáció okozta angliai vallásháborúk idején játszódik, amikora katolikusokat brit földön gyakran illették hazaárulás vádjával. Népszerű egyházi oktatás A katolikus óvodák és iskolák diákjainak száma Magyarországon 2017-ben elérte a száztízezret. A rendszerváltozás évében (1990) mindössze nyolc katolikus tanintézet, azon belül is gimnázium működött hazánkban, alig 2500 diákkal. Miközben sok iskola létszámhiány miatt kénytelen bezárni, egyházi intézményekben még mindig többszörös a túljelentkezés. A leggyakrabban említett érvek, amelyek miatt a szülők nagy része egyházi oktatási intézménybe íratja gyermekeit, az egyházi miliő jellemformáló hatása, az egyházi oktatás nyitottsága (nem irányul senki ellen), valamint a közösségi és nemzeti összetartozás szellemének nagyobb hangsúlya. Jezsuiták találkozója »»»»»»> Kétszázötven jezsuita vett részt Közép-Európa öt országából azon a kapcsolatépítő rendezvényen, amelyet a húsvétot követő héten szerveztek a svábföldi Schvuábisch Gmünd városkában. A résztvevők többsége németországi volt, mellettük még osztrákok, svájciak, litvánok és lettek voltak jelen szép számmal. A magyarokat huszonöt rendtag képviselte. Ezeknek az országoknak a jezsuitái a közeljövőben közös rendi struktúrában, az úgynevezett Közép-Európai Jezsuita Rendtartományban terveznek együttműködni. Hogy e majdani jezsuita provinciának ténylegesen milyen lesz a felépítése, még nem egészen világos. Valószínűleg nem egyszerűen egyesítik az említett országok Jezsuita rendtartományait, hanem egy ÚJ struktúra kialakításáról lesz szó, amelyben Közép-Európa különböző országainak jezsuitái nagyobb önállósággal, a helyi rendi elöljárók vezetése alatt lelkipásztorkodhatnak majd. A találkozón részt vett Arturo Soso, a Jezsuiták legfőbb elöljárója (generálisa) is, aki többek között arra emlékeztette rendtársait, hogy a Jezsuiták nem egy adott provinciába lépnek be, hanem mindenekelőtt az egész Jézus Társaságának tagiai. 10 A SZÍV III. kötet: Részlet a 2017/9. számból: KI A JÓ VEZETŐ? Nagyon kellemetlenek számomra azok az érzések, amikor lelkipásztorkodásom során azt veszem észre, hogy produkálnom kell magamat. Pedig néha bizony nagyon rá kell készülni egy-egy szentmisére, közösségi estre, valamilyen előadásra. Amikor papként kell kilépnem mások elé, és a saját személyes érzéseimen és meglátásaimon túl hivatalból is képviselnem kell az egyházat, a rendi közösségem, de még ha „csak" a Jóistent is, nem lesz jó vége annak, ha csak úgy bevágódok, például a szentmisére, Legjobban a kis hittanosoknál érzem, hogy náluk manapság már nem lehet csak úgy felkészületlenül megjelenni. Nagyoknak és értelmes embereknek lassan húsz év szerzetesi élet után simán beszélhetek, és nem is feltétlenül rosszul, tulajdonképpen bármelyik szentírási részletről. De a kicsik, ha rizsázok vagy ügyetlenkedem, azonnal ásítani kezdenek, vagy firkálnak a füzetükbe, vagy beszélgetnek, vagy egyenesen megmondják a szemembe, hogy „Árpi atya, u-nal-maaasl". Van tehát a felkészülés, ami sosem árt. De van aztán, amikor nagyon rákészülök valamilyen lelkipásztori teendőre, és mégsem érzem, hogy sikerült volna átadni valamit. Pontosabban nem úgy sültek el a dolgok, ahogy azt a felkészülés során reméltem. Ilyenkor mindig magamhoz térít a frusztráció, és felhasítja bennem a kérdést: Mi is igazán fontos számomra, amikor papként tevékenykedem? Mi számít egy lelkipásztor számára sikernek? Ha túlzottan sziporkázik, és terebélyes egójával leköti a hitet kereső emberek figyelmét, az lenne talán a siker? Az lenne a dolgom, hogy szórakoztassam a rám bízott nyájat? Bohócnak kellene talán lennem? A tehetetlenségnek ezek a kérdései nagyszerűen rávilágítanak egy alapvető problémára, és nagyon hálás lehet minden pap, hittanár, lelkivezető, hogy megélheti ezt a dilemmát: a vallási hagyományunkról, az imáról, a Jóistenről kell elsősorban beszélnünk, de hitet mi nem tudunk közvetíteni. A hitet még magamnak sem én csiholom össze. Nincs hatalmamban hitet fakasztani. A hit Isten ajándéka. Néha aztán azzal pirít rám a Jóisten, hogy éppen akkor mozdul meg nagyon a hit egy személy vagy egy közösség életében, amikor a legkevésbé számítottam rá. LoyolaiSzent Ignác lelkiségében nem győzzük hangsúlyozni, hogy a lelkigyakorlatok nem annyira a lelki kísérő és a lelkigyakorlatozó között zajlanak, hanem Isten és a lelkigyakorlatozó között. Mi csak rásegíthetünk erre vagy arra, de ha azt gondoljuk, hogy a saját kezünkbe vehetjük az Isten Országának dolgait, és manipulálhatunk a Jóistennel, nagyon tévedünk. Ezért a lelki életben a jó vezető gyakran éppen az, aki igyekszik, de igazából nem tudja, hogyan legyen jó vezető. Isten ments attól az édesapától, aki nagyon biztos a dolgában, hogy hogyan lehet jó édesapa! A túlcsorduló szakmai önbizalom helyett a hit kérdéseiben mindennél fontosabb a nyitottság a Jóistenre. Az Isten Országában elsősorban Isten az, aki vezet. Horváth Árpád SJ főszerkesztő Búcsú János atyától Hevenesi János atya a magyar jezsuita rendtartomány legidősebb tagja volt. Hosszú, békés rákészúlés után, 2017. július 25-én, kilencvennyolc éves korában érte a halál. A jezsuita rendben nyolcvan évet töltött, de kereken hetven évig szolgált felszentelt papként is. A kommunista diktatúra idején több éven át megtiltották számára a lelkipásztori munkát, ö azonban mindig hűséges maradt jezsuita hivatásához, és valahogy végig az oltár körül szolgálhatott. Sokáig csak harangozóként, később már sekrestyésként is dolgozhatott, és amikor szekszárdi évei alatt engedélyezték számára a hitoktatást, többek között „Lacikának", a későbbi Bíró László püspöknek is a hittanára volt. Lelkipásztori életének utóbbi húsz évét a magyar jezsuiták rendi központjának templomában töltötte, a pesti Mária utcában, ahol főleg gyóntatóként volt ismert. Temetésén a hálaadó szentmisét Bfró László vezette, szentbeszédet pedig VértesaljaiLászló jezsuitk-tól hallhattak a jelenlévők, akikkel teljesen megtelt a templom. A gyászszertartáson Orosz/^Itonóz görögkatolikus püspök is részt vett sok más pappal és jezsuita rendtárssal együtt, akik eljöttek, hogy hálájukat így is kifejezzék a Jóistennek János atya példamutatóan odaadó életéért. Mexikó mártírjai A jelenlegi mexikói államelnök, fnr/íjue Peno/V/eío hatalomra kerülése óta (2012) immáron a tizenkettedik katolikus pappal végeztek ismeretlenek. Ez év áprilisában, majd májusban is elraboltak egy-egy plébánost, akiknek a holttestét a hatóságok csak jóval később találták meg. A gyilkosságok hátterében minden bizonnyal drogbandák állnak, amelyeknek a tevékenysége nemritkán összefonódik különböző állami szervek működésével. Az egyház mindig élesen elítéli a korrupciót és a drogbandák kegyetlenkedéseit, és szinte valamennyi mártír pap rámutatott a droggal összefüggő bűnözés Mexikón túlérő szálaira. A tetteseket eddig még egyik katolikus pap meggyilkolásáért sem vonták felelősségre. Népszerű magyar klasszikus »»»»»» A nyári hónapok során újra több könyvesbolt eladási listájának élére került az egyik legnépszerűbb magyar ifjúsági regény, A Pál utcai fiúl<. Molnár Ferenc mű\iér\ek meglepő új népszerűségéhez valószínűleg nagymértékben hozzájárult az is, hogy a Vígszínházban hónapok óta telt házzal játsszák Nemecsek Ernő megindító történetét, a főszerepben ifjabb VecseiH. Miidóssal, akivel magazinunk márciusi számában interjú jelent meg. A színház az új évadban is műsoron tartja a klasszikus magyar regény zenés feldolgozását, néha napi két előadással is.