Acta Historica Tomus CXXXI. [antikvár]

T. Horváth Ágnes A Graecostasis és Graecostadium topográfiai kérdéséhezA legújabb római ásatási eredményeket felhasználva több, korábban megoldhatatlannak hitt topográfiai probléma látszik megfejtettnek olyan modern feldolgozásokban, mint pl. Steinby1 hatkötetes munkája, vagy az előbbinél némiképp következetlenebb Richardson-féle topográfiai szótár.2 A megoldottnak tekintettek közül próbálom meg körüljárni a Graecostasis és/ vagy Graecostadium kérdését.Az ismert latin szótárak, mint a Finály3 vagy a Györkösy,4 de több mérvadó idegen nyelvű latin szótár vagy lexikon5 is egyenlőségjelet húz a két fogalom között. A későbbi régészeti kutatások tükrében ez a nem magyar nyelvű irodalomban megváltozik, nálunk a két fogalom változatlanul azonos marad.Mindenekelőtt meg kell néznünk, mi lehetett az alapja a fenti azonosításnak. Mindkét hely a Forum Romanum területén található. A forrásokban egyszerre nem találkozunk velük, a Graecostadium azután kerül elő, hogy a Graecostasist a Forum átépítése után áthelyezték. A szavak eredetét tekintve lehetnének azonos fogalmak jelölői. Mindkettő Graeco- előtagú, mindkettő görög eredetű utótagú. A két helyet azonosító kutatók arra is hivatkoznak, hogy nem ritka, hogy Rómában ugyanazt a helyet másként hívják egyes auctorok. Ez valóban előfordul, de nem indokolja a Graecostasis = Graecostadium összevonást, akkor sem, ha latinul az utótagok eredeztethetők lehetnének a szintén görögre visszavezethető sto 1 igéből, amihez jelentésbeli közük van.A kettő közül könnyebben magyarázható a Graecostasis mibenléte és helyzete. A topográfiai meghatározásokat illetően szűkszavú forrásaink1Lexicon Topographicum Urbis Romae. Ed. Eva Margaréta Steinby. Roma, 1993-2000.2Lawrence Richardson, Jr.: A New Topographical Dictionary of Ancient Rome. Baltimore-London, 1992.3A latin nyelv szótára. Összeállította: Finály Henrik. Bp. 1884.4Györkösy Alajos: Latin-magyar kéziszótár. Bp. 1978.5Harry Thurston Peck: Harpers Dictionary of Classical Antiquities. New York, 1898.; Karl Ernst Georges: Ausfuhrliches lateinisch-deutsches Handwörterbuch. Hannover, 1913/1918.; Meyers GroBes Konversations-Lexikon, 8. Leipzig-Wien, 1907.