Acta Historica Tomus LIII. [antikvár]

HEGYI ANDRÁSSZEGED TÁRSADALMA ÉS POLITIKAI ÉLETE A GÖMBÖS KORMÁNYZAT IDŐSZAKÁBAN, 1932 36Az ellenforradalmi Horthy-rendszer időszakában az uralkodó osztályok fontos szerepet szántak Szegednek irredenta, revíziós politikájuk megvalósításában. A húszas évek elejétől ugyanis a vezető körökben az az álláspont alakult ki, hogy a magyar faj kulturális felsőbbrendűségét bizonyítva kell jogot formálni a Duna-medence népei feletti magyar hegemóniára". Úgy vélték, hogy Szeged mint viszonylag fejlett kultúrájú határváros egyik fő bázisa lehet elképzelésük megvalósításának, főleg kelet és dél felé.Elsőként Teleki Pál fejtette ki e gondolatot 1920-ban a Szeged c. napilapban. Hangoztatta, hogy a magyar kultúrfölény előkészítésében Szegednek eminens feladata lesz". Kijelentette: Szeged lesz és kell, hogy legyen, amely a balkáni homályba bevilágít, mert erre a város földrajzi fekvésénél fogva és nagyságát tekintve igen alkalmas."Klebelsberg Kunó akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter a Szegedre vonatkozó terveket a kultúra decentralizációjának" gondolatával egészítette ki. Klebelsberg előtt illuzórikus külföldi példák lebegtek. Néhány fejlett nyugati ország mintájára, amelyekben fontos vidéki kulturális centrumok jöttek az idők folyamán létre (pl. Londonnál Oxford és Cambridge, Berlinnél Weimar és Heidelberg, Rómánál Bologna és Padova), Budapest mellett Szegedet fejlett kultúrközponttá akarta kiépíteni.A húszas évek nagy kulturális beruházásai, a kolozsvári egyetem idetelepítése és elhelyezése, a klinikák és a Fogadalmi templom építésének befejezése, hogy csak a jelentősebbeket említsük, e szélsőségesen nacionalista program jegyében születtek.A harmincas években a fasiszta nagyhatalmak előretörése kapcsán az uralkodó osztályok mindinkább előnyben részesítették a trianoni béke revíziójának erőszakos megoldástervezetét. E program Gömbös miniszterelnöksége idején már többé-kevésbé nyíltan hivatalos kormányszintre emelkedett. Mindez azt is maga után vonta, hogy a Klebelsberg által kezdeményezett városfejlesztő program Szegeden nemcsak félbeszakadt, hanem még az elért eredményeket is veszély fenyegette. Egyidejűleg azonban még inkább igyekeztek kidomborítani a város szerepét az agresszív nacionalizmus, a revíziós eszmék terjesztésében.Az uralkodó körök azonban egyéb szempontból is fontos szerepet osztottak ki Szegedre. Ismert tény, hogy az idegen megszállók támogatásával Szegedről indulhatott el 1919-ben az ellenforradalom az egész ország leigázására. Kétségtelen, hogy e külső segítséggel megalapozott fellépés alkalmat adott Horthyéknak arra, hogy a városban megpróbálják kialakítani a forradalmi Budapest ellensúlyát. Ez a törekvés eszmeipolitikai, s mint láttuk, kulturális tekintetben nyilvánult meg. A hírhedt szegedi gondolat innen való eredeztetése is e szándék jegyében született. Nem feladatunk részletesen elemezni, hogy a város társadalma milyen magatartást tanúsított az említett törekvésekkel szemben, annyit azonban helytörténetírásunk eddigi eredményei3