Adoremus 2005. február [antikvár]

Részlet: AMIT AZ ADOMÁNYOK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL TUDNI KELL (2) Sokszor elhangzik a vád, hogy a mai liturgia végzése nélkülözi az ünnepélyességet, a magasztosságot és a külső szépséget. Azzal kell tisztában lenni - amint ez mindig igaz volt - hogy vannak elengedhetetlen elemei a liturgia végzésének, de számos lehetőség van a liturgikus előírásoknak megfelelően, annak ünnepélyesebb végzésére. Ezzel kívánunk e számban foglalkozni kizárólag az adományok előkészítése során. 4. A mai liturgiában A „Hívek könyörgése" után kell az oltárt előkészíteni. Az oltár legalább egy fehér terítővel legyen letakarva, amely méretében és alakjában alkalmazkodjon az oltárhoz. Az oltárterítőre helyezi el a ministráns a kisebb négyzet alakú, fehér színű terítőt, amelyre a szent edények, a kehely, a paténa és az áldoztatókehely kerül az adományokkal. A misekönyvre a továbbiakban az oltáron van szükség. A felajánlási körmenetet a liturgikus előírások ajánlják. „Az adományok, amelyeket az eukarisztikus liturgia számára a krisztushívők a szentmisében fel szoktak ajánlani, nem korlátozódnak szükségszerűen az eukarisztia ünnepléséhez megkívánt kenyérre és borra, hanem magukban foglalhatják azokat az ajándékokat is, amelyeket a hívők pénz, illetve más, a szegények iránti szeretet szempontjából hasznos dolog formájában adtak. A külső ajándékoknak pedig azon belső ajándék látható jelének kell lenniük, amelyet az Ur tőlünk elvár: „a megtört szívnek, Isten és a felebarát szeretetének, amellyel Krisztus áldozatához alakítjuk magunkat, aki feláldozta magát értünk" -olvassuk az elmúlt évben megjelent Redemptionis Sacramentum instrukcióban. A körmenetet és az átadást a helyi körülmények lehetőségei szerint kell kialakítani. A templom közepén, vagy más alkalmas helyen áll az asztalka az adományokkal, ahonnan akár a ministránsok, akár néhány hívő viszi azokat az oltárhoz. Az egyik vidéki templomban láttam, hogy a miséző pap megvárta a perselyezés végét, és amikor az oltár előtti asztalkára tették a perselyeket, akkor kezdte mondani a felajánló imádságot.