Adoremus 2017. március [antikvár]

Aki zsoltárt imádkozik, feltárja szívét annak az érzelemnek, amelyet sugall a zsoltár: legyen az panaszkodás, bizalom, hálaadás vagy egyéb, a zsoltárok irodalmi műfajai szerint; ezeket a műfajokat a szentírás-magyarázók joggal különböztetik meg.A Zsoltárok könyvének gyűjteménye, amelynek készült görög nyelvű fordítása is (Krisztus előtti II. évszázad) arról tanúskodik, hogy a könyv a fent említett évszázadban már kész, noha bizonyos szempontból még nyitott, de már tekintéllyel rendelkező gyűjtemény volt. A kialakult és lezárt Zsoltárok könyve mellett, bizonyos vallási csoportosulásokban, használatban voltak kifejezetten liturgikus célra szerkesztett gyűjtemények, amelyekben a zsoltárok más sorrendben szerepeltek, így a kumráni közösségben is (például llQPsa). A zsoltárok kevés kivétellel kapcsolatban voltak a templomi, zsinagógai és családi istentisztelettel, pontosabban a templomi és zsinagógai istentiszteletre szánt zsoltárok hatottak a családi és egyéni istentiszteletek, imák kialakulására (ilyen Mária hálaéneke is). Annyi bizonyos, hogy a templomi, zsinagógai és vallásos zsidóság egyes rétegeiben elterjedt himnuszgyűjtemények hosszabb szerkesztői és teológiai munka eredményeként váltak egységes könyvvé, amelyet jellemez a Törvény fölötti elmélkedés (Tóra-jámborság) és az eszkatológikus Messiás-várás. Ennyiben a Zsoltárok könyve úgymond a Tóra lelki testvérpárja, a Törvény lelki szellemiségének hordozója. Ez a gondolat megmutatkozik a Zsoltárok könyvének beosztásában:Teremtés könyve - Zsolt 3-41: teremtés, az ember teremtése Kivonulás könyve - Zsolt 42-72: szabadulás és megváltás Leviták könyve - Zsolt 73-89: istentisztelet és szentély Számok könyve - Zsolt 90-106: vándorlás az Úrral Második Törvénykönyv - Zsolt 107-145: zarándoklat és megérkezés (beteljesedés)