Aetas 1986/1-3./Acta Iuvenum különszám [antikvár]

Részlet: SZABÓ ÁGNES : A. AUCUSTINUS: A SZABAD AKARATRÓL c. művéről Aurelius Augustinus, akit a katolikus egyház később szentlé avatott, 354-ben született az észak-afrikai Thagaste városában. A kereszténység kiemelkedő gondolkodójának apja pogány volt, anyja viszont keresztény. Anyja révén már fiatal korában tudo-mása van a keresztyén tanításokról, mégis csak jóval később, felnőtt férfiként jut el a megtérésig. Addig azonban a hitetlenek életét éli belevetve magát a világi örömökbe. Csábítja a szónoki pálya csillogása, ezért az ékesen szólás tudós könyveit tanulmá-nyozza, s eközben döntő hatás éri, amire így emlékszik vissza a Confessiones III. könyvének IV. fejezetében: "A megszokott tanul-mányi rendben Cicero egyik könyvére bukkantam. Nyelvét majdnem mindenki megcsodálja, de a szellemét nár kevésbé. Hz a könyv a szerző bölcseletre való buzdítását tartalmazza és Hortensius-nak hívják. Változást idézett elő lelkületemben ez a könyv... A bölcses-ség szeretete görögül "philosophia". A könyv ennek a szerelmét gyújtotta föl bennem. .. . E fölfokozott lelkesülésemben csupán az a körülmény szegte kissé a kedvemet , hogy Krisztus nevét nem ta-láltam a könyvben. Lám, ezt a nevet ... anyám tejével szívta már magába az én aprócska gyermeki szívem és mélyen megőrizte."