Aetas 2000/3. [antikvár]

karol MODZELEWSKI Római Európa, feudális Európa, barbár Európa' Aid figyelemmel kíséri a barbár germán és szláv népekre vonatkozó 19-20. századi kutatásokat, rögtön észreveszi, hogy már ezek kezdetekor megjelent egy látszólagos ellentmondás. 1791-bcn Johann G. Herder saját történetfilozófiai utópiájának, a Humanimtsidee-néii egyik korai megtestesülését vélte megtalálni a kora középkori szláv népekben. Ellentétben a germánokkal, a kegyetlen harcosokkal, akik valószínűleg zsákmányolásból éltek, a szlávok békés, türelmes tbldművelők lehettek, ellenségei a rablásnak és az erőszak bármely más formájának, kitűntek nyugodt lelkületüldcel és rendkívüli vendégszeretetükkel, engedelmesek voltak, ugyanakkor erősen kötődtek a földműves közösségek közös szabadságához.' A „jó vadember" felvilágosodás korabeli idilljének eme reinkarnációja, aimak ellenére, hogy nyilvánvalóan ellentétben áll a forrásokkal, mély és tartós hatást gyakorok a romantifajs és a pozitivista történetírásra.^ A germán és a szláv világra vonatkozó kutatások közötti, mindmáig áthidaladan szakadék, ha nem is közvetlenül, de a herderi szembeálKtásból ered. Valójában nemcsak az első romantikusok, hanem Waelaw A. Maciejowski, a szláv jogtörténettel kapcsolatos modern kutatások nagy hatású megalapítója' is vonzódott Herder idilli víziójához. Maciejowski szerint a germánnal lényegileg ellentétes szláv szellem alkomá a régi lengyel, cseh, orosz vagy horvát jogi és társadalmi-politikai intézmények meghatározó tényezőjét, vagyis a közös nevezőjét. A fenti előfeltételekből indult az a Imtatási program, amely a nyelvészeti tanulmányok mintájára a törvények és intézmények olyan ősi és egységes rendszerének meglétét feltételezte és kívánta rekonstruálni, amely minden szláv népben eredendően közös.'' Maciejowski számos követőjét és munkásságának folytatóját a tenti célkitűzés elérésére való törekvésben meglehetősen változatos ideológiai meggyőződések ihlették. A romantikusok mellett, akik a 19. század demokratikus vagy liberális értékeinek előképét akarták látni a szláv világ törzsi szervezeteiben, valamint a cseh szlavofilek mellett, akik erre alapozták az osztrák-magyar uralom alól való nemzeti felszabadulási törekvéseiket, gyorsan kialakult a pán- A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Karol Modzclcwski: Europa romana, Europa feudale, Europa bar-bara. Bullettino deli' Istituto Storico Italiano per il Medio Evo e Arehivio Muratoriano 100 (1995-1996), 377-409. A közlés jogának átengedésééit ezúton is köszönetet mondunk Girolamo Arnaldinak, a római Istituto Storico Italiano per il Medio Evo igazgatójának. ' Herder, J. G.: Zur Philosophie der Geschichte. Eine Aushwahl in zwei Banden, Bd. 2: Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit (1782-1791), Berlin, 1952.; vö. Gieysztor, A.: Les antiquités slaves: problemes d'une historiographie bicentenaire. In: Gli Slavi occidentali e meridionali neU'alto mediocvo, in Sett. Spoleto, XXX, Spoleto 1983. (a továbbiakban: Gli Slavi occidentali e meridionali) L 23. ^ Ezt nagyon helyesen kiemelte Borón, Piotr: Instytucja wiecu w organizacji plemienncj Slowian című, a Katowicéi Egyetem történelem tanszékén írt doktori disszertációjában, Uniwersytet Slaski, Katowice, 1996. Gap. II. Maciejowski, W. A.: História prawodawstw slowiaíiskich. 4 voll. Warszawa - Leipzig, 1832-1835. Juliusz Bardach ezzel kapcsolatos megállapításait lásd; História praw slowiaíiskich. Pracdmiot i metody badawczc, Kwartalnik Histoiyczny, 70. 1963. No. 2. (a továbbiakban: Bardach) 255-285.; vö. Baidach, Waclaw; Alcksander Maciejowski i jego wspólczcsni. Wroclaw, 1971. és Bardach, Waclaw: Aleksander Maciejowski und die siavische Rechtsgeschichte. In: Maciejowski, W. A.: Slavische Rechtsgeschichte. Vladuz-Lichtenstcin, 1978. 1-17.