Archaeologiai értesítő 1977/2. [antikvár]

TANULMÁNYOKA DtfNAI LL^ES III. SZÁZADI TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSEAz alábbiakban a koracsászárkori Pannónia dunai limesének néhány kérdésére keresünkválaszt, amelyek közül a legfontosabbak, hogy mikor épültek az I. századi limestáborok, iU. mikor építették át ezeket kőbe. Bár az eddigi kutatások már megkísérelték a fenti feladatok megoldását, mégis az újabb feltárások rétegtani megfigyelései, alaprajzi, építészeti sajátságok összevetése, a leletanyag elemzése, ill. a már közölt leletesoportok revideált keltezése révén adódó eredmények éppen ezekben az alapvető kérdésekben teszik szükségessé a korábbi megállapítások felülvizsgálását, vagy a kérdés árnyaltabb elemzését.A továbbiakban ugyan csupán két tábor időrendjét tehe,tjük vizsgálat tárgyává, némi általánosításra mégis lehetőséget ad az a körülmény, hogy az egyik, a barátföldpusztai tábor (Quadrata) Pannónia Superiorban a leginkább kutatott auxiliáris táborok egyike (Azaum és Ad Statuas után),^ s a másik a mintaszerű pontossággal feltárt és példamutató alapossággal közölt adonyi tábor (Vetus Salina),^ amelyre Pannónia koracsászárkori limestörténetének váza épült, s ez ma, feltárása után negyed századdal is a korszak periodizációjának kulcsát adja a kezünkbe. Vizsgálatunk soránminthogy a korszakra vonatkozó, jól kiaknázott feliratos emlékanyag, iU. a katonai diplomák már további segítséget nem adnak elsősorban a régészeti leletanyagra támaszkodtunk; ez a forrásanyagmiután az elmúlt évtizedek kutatásainak segítségével időrendi helyzete pontosabban meghatározható a limestörténet kronológiája szempontjából további finomításokra adhat lehetőséget.I. A Flavius-lcori limestáhorokA korábbi kutatás álláspontja szerint a tartomány védelmének az a rendszere, amely a provincia haderejét egyetlen védővonal mentén sorakoztatjafel, fokozatosan demilitarizálva a tartomány belsejét, Domitianus nevéhez fűződik, míg az átszervezés befejezése, a limes végleges kiépítése Traianus korára tehető. A szembetűnő Domitianus-kori változások, a provincia haderejének az i. sz. 80-as évektől kezdődően kimutatható állandó növekedése, amelynek során a Duna-vidék a birodalom egyik katonai súlypontja lett, valamint az ezzel kapcsolatba hozható építkezések^ a kutatást egy ideig abba az irányba befolyásolták, hogy a védelmi koncepcióban beállt döntő változást kizárólag Domi-tianusnak és részben Traianusnak tulajdonítsák,^ ugyanakkor alábecsüljék Vespasianus szerepét. Vespasianus intézkedéseinek Pannónia, sőt a birodalom hadtörténetében kimutatható jelentőségére Tóth E. és Vékony G. tanulmánya hívta fel a figyelmet,^ rámutatva arra, hogy ,,die Grundlage des pannonischen Limes-Systems durch Vespasian niedergelegt wurden". Az i. sz. 73-ra keltezhető carnuntumi' és aquincumi feliratok, a Vespasianus uralkodása idején érkező új csapatok," a dunai flotta átszervezése már Vespasianus-kori táborokat feltételeznek, mégpedig valószínűleg nemcsak azokon a helyeken, amelyeket már Claudius korában megszálltak,!" hanem feltehetően a Duna vonalának valamennyi stratégiai szempontból lényeges pontján. A Vespasianus-kori építési periódus meghatározása azonban nehézségbe ütközik még azokban a táborokban is, amelyek már Claudius korában megépültek,a kutatások viszonylagos hiánya, ill. egyes már feltárt objektumok publikálat-lansága pedig Vespasianus új építkezéseinek fehs-merését nehezíti. Hitelesen feltárt Flavius-kori tábort csak Adonyból ismerünk (néhány metszet az aquincumi alatábor helyére nézve is támpontot szolgáltatott),!- éppen ezért a Flavius-kori építkezések meghatározása, árnyaltabb tagolása leginkább ennek anyagától várható.1 Az almásfüzítői táborhoz (Azaum) Id. Bíró, E. Der römische Limes in Ungarn. IKMK A/22 (_Széke8-fehérvár 1976) 39 . további irodalommal; az Aes-vas-pusztai táborhoz (Ad Statuas) Id. Gahler D., ArehÉrt 99 (1972)232239; f7a.,MittArohInst 5 (1976) 207-209; Ua., Akten des X. Internationalen Limes-Kongresses. Xan-ten-Nijmegen 1974. s. a.' BarkócziBónis 129 .'Szilágyi JBpTört 1/2 (Bp. 1942) 491.> Alföldi A., BpTört I/l (Bp. 1942) 273.= TóíA, E.Vékony, G., Acta ArchHung 22 (1970) 143-.Uo. 1S7-.'CIL III 11194-11196. A eohors I Noricorum Pannoniába érkezésének időpontjára vonatkozóan Id. Wachtel, K., História 15 (1966) 247; Mócay 8081ä Tóth, B.~Yékony, G., AetaArchHung 22 (1970) 137.A Claudius-kori dunai limestáborok felsorolását Id. Mócay 49.Arrabona vicusának II. periódusát a Flavius-korra kelteztük, vö. Gabler D., Arrabona 13 (1971) 16 . Csak feltevésként kockáztathatnánk meg, hogy egyes újabb építkezések a eohors I Noricorum Arrabonába helyezésével hozhatók kapcsolatba.^'Nagy T., Budapest története I (Bp. 1973) 113 (Vörösváriu. 2.Kórház u. 22.); NémethM.,Avc\íÉ,rb 102 (1975) 297; Ua., BpR 24 (1976) 61 (Harrer P. u. 20-22.).145