Archaeologiai Értesítő 1983/2. [antikvár]

tanulmányokA KORAI NEOLITIKUMBÖL A KÖZÉPSÖ NEOLITIKUMBA VALÓ ÁTMENET KÉRDÉSEI A KÖZÉP- ÉS FELSŐ-TISZAVIDÉKEN1. kép. Kőtelek-Huszársarok. A lelőhely topográfiai helyzete a Tiszavidéken Fig. 1. Kőtelek-Huszársarok. The topogi'aphical position of the site in the Tisza regionRendkívül fontos terület a Közép- és Felső-Tiszavidék az egész Alföld korai és középső neoliti-kuma szempontjából, hiszen többek közt itt húzódik a Körös kultúra északi elterjedési határvonala (Kuniiegyes Berettyóújfalu vonal), s ugyancsak e tájegységekre tehető az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának (AVK) kialakulása. Ezt követően innen kiindulva terjedt el az AVK az Alföldön, létrehozva itt a középső neolitikum elejének igen egységes anyagi kultúráját, amely egyben a kora neolitikus Körös kultúra fejlődésének végét is jelentette a KunhegyesBerettyóújfalu vonaltól délre.1 E vázolt események pontosabb történeti rekonstrukcióját egyre több régészeti tanulmány tűzi ki célul, bár legtöbbjük rámutat a Közép- és Felsö-Tiszavidék bizonytalan régészeti adataira, a kutatás itteni hiányosságaira.- Mindenképp fontos tehát olyan zárt leletegyüttesek közzététele,2. kép. Kőtelek-Huszársarok. A Körös kultúra hulladékgödrének (1. gödör) rajza Fig. 2. Kőtelek-Huszársarok. The pit of the Körös cultui-e (pit 1)amelyek a fenti vonatkozású régészeti ,,fehér foltok" kitöltését eredményezhetik. E szempontból ítéljük fontosnak Kőtelek-Huszársarok néhány leletmentési eredményének ismertetését, s a feltárt leletanyag kapcsán felmerülő néhány probléma tárgyalását. Az említett lelőhelyről származó régészeti forrásanyag közzététele már csak azért is sürgető adósság, mert kulturális és kronológiai hovatartozásával kapcsolatban már előzetes megállapítások, találgatások jelentek meg a szakirodalomban.^ Jelen közleménnyel lehetőség nyílik arra, hogy a korábban felvázolt elméleteket a szélesebb régészeti közvélemény is szembesíthesse a tárgyi valósággal.Kőtelek-Huszársarok lelőhelye a Tisza egykori árterének magas partján, Kőtelek községtől DNy-ra, mintegy 4 km-re található (1. kép). Az 1974-ben itt végzett leletmentés jelentősége abban van, hogy korai és középső neolitikumunk igen fontos kronológiai támpontját szolgáltatta: Az 1, gödörből (2. kép) a Körös kultúra leletei kerültek elő (57. kép, 8. kép, 9 -14), míg a 8. gödör (9. kép) a Kalicz N.Makkay J. által körvonalazott Szatmár-TI e.so])ort'' emlékanyagát tar-' Kalicz, N.Makhtt/, ./., llie Linienbandkerainik in der Grossen Ungarischen Tiefebene (Budapest 1977) 18 20., 114 115.; Makkay ./., A magyarországi neolitikum kutatásának új erechnényei (Rutlapest 1982) 2G -Pavuk, J., SA 28 (1980) 71-77.; Makkay J., i. m. (1982) 119-121.^Makkay J., i. m. (1982) 47-48,* Kalicz, N.Makkay, J., In: Aktuelle Fragen der Bandkeraniik (Szúkusí'eliérvár 1972) 7781.; Vök., i. m. (1977) 1820., 2229.; Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy a Felső-Tiszavklék Szamossályi-Sonkád típusú leletanyaga nem a Szatmár-ll csoportot, hanem a korai, illetve klasszikus AVK korú Szamos-vidéki festett kerámia csoportját képviseli: Korek, .7., Acta ArohHunc 29 (1977) a-52."161