Archaeologiai Értesítő 1991/1-2. [antikvár]

TANULMANYOK RÓMAI KORI LÓHERELEVÉI^SZÁJÚ. TALPAS BRONZKANCSÓK A római kori lóherelevél-szájú briinzkancsók Pannoniában elótbrduló példányai különböző típusokba tarcoz-nak (1. kép).' Az elmúlt évtizedekben közzétett leletek' nem hoztak niá.s formákat, csak számbeli gyarapodást. Némely forma azonban - mint pl. a Radnóti 68. típus -változatlanul gyér számmal fordul elő. ' Éppen ezért volt meglepő télbukkaná.sa az inotai 2. tumulushan.'' Ennek kapcsán a feldolgozás' során, miután áttekintettük a római birodalombeli analógiákat, két dolog vált világossá. Az egyik az. hogy a forma valójában egy kissé eltér a Radnóti A. által megrajzolttól. A másik az volt. hogy egy további bronzkancsót szolgáltatott egy Intercisa környéki hamvasztásos sír." amit annak idején másként határoztunk meg. de az edénybe néző kosfej analógiái' alapján ezt módosítanunk kell. A besorolás igazolására elvégeztünk egy összehasonlítást. ami az edényrészletek variációs lehetőségeit sorolja fel a peremtől a talpig, és a fül elemeit teljes egészében, így persze rögtön tény derült a kutatás hiányosságaira és megmutatkoztak egy esetleges rendszerező munka lehetőségének a korlátai is. Mivel igen sok adat hiányzik." ma még nem lehet végleges eredményre Jutni. Ennek ellenére mégsem látszik ha.szon nélkülinek közreadni mindazt, amit a jelenleg rendelkezésre álló adatok birtokában erről a típusról tudni lehet. Reméljük, hogy a katalógusban szereplő 23 tárgy részletes leírásával segítséget tudunk nyújtani abban, hogy a múzeumi raktárak mélyén rejtőzködő darabokban fel lehessen ismerni az idetartozó kancsókat cs ezzel talán előrevisszük mielőbbi közreadásukat. Kiiuiuisiőnenci Az irodalomban kétféle publikációban követhetjük nyomon ezt a típust, katalógusokban, ásatási, szerzeményi beszámolókban a darabokat egyedileg." ill. a szakkutatók tanulmányaiban összefoglalólag.'" Ezt a formát Radnóti A. különítette el a többi lóherelevél-szájú kancsótól. Jellemzőit az érdi edény alapján határozta meg (Kat. 1) és ennek a rajza szerepel a típustáblán is. Ugyelmen kívül hagyva azt. hogy a restaurálás 2-.1 cm-t elvett az edény összmagasságából. kiiktatva a talp felső, az edényhas aljához közvetlenül illeszkedő, vékony, hengeres, tartó szere-1. kép 2: kép 4.1 irolta ide. megjegyezve, hogy iri a típus.'' A távolabbi tarto-már publikált Kat. ."5-6. és 8-lü. példányokkal való rokon.ságot nem említi. 19.^9 és 1972 között a Kat. 4 7 12 19 II. és 18. számú kancsókat közölték." tipológiai besorolásuk azonban nem a szerzőktől, hanem a kancsó-nyeles c.sésze (=patera)" együttesek rendeltetését kutató H. U. Nubertől származik. Az alikariai service egyik alkotórésze a lóherelevél- pet betöltő részét. (6. kép; A Kat. 1-.3. darabokat ? Pannoniában nem túl gyako mányokból származó, ekko •Radnóti. A Die römischen Bnm/egetässe von Pannimien. DissPann 11:6 (Budapest 19,181 146-: Tai, ,XI1. 6«; 147-: Tat". XIII, 72-74; F.ngers. H. J Der römische Impim im Freien Germanien (Ham-hurg I9.S1) 171. Typ 124, •.•ilami,. k, RVM I 119.^21 NI; Pimenmc. D OZb 8 (19621 9I-: Barkm-J. L. AclaAntHung 1.1 (196.51 220: B. Bánis. FA 19 (1968) 2.S-; Uä. PA 31 (19821 121-: Bánki. Zs La ciiheclion du Musée Roi St, Etienne - Objets romains figurés en bronze, argent et plombe (Szél(e,stchérvár 19721 44-; No, 11; Petru. S Emonske nckropole (Ljubljana 19721 1.13, 167 Nr. 241: llamiih. L. ComAH 1981, 6I-; Talmi. J BpR li (1984) 296-; S: Burner. /I,, uö, 67-; Szirmai. K ArchÉrt 112 (I98.'i) 222-, ' Raílnát ' Palányi 43, 5,, Alba Regia 19(19811 11 Kat, 2,1,19; Tal, VII. 11,24. ^ Szíif»}. KI Római kori bronzedények a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban, Veszprémi Történelmi Tár 1990, II, Nr 17 • Ua Alba Regia 17 (1979) 2.'il; Pl. III, 1-4, ' I, Pompei Regio I, Vll. 13: Itsz,: 7266, A kant,só 1941, IV, 19-én kerüli eifi. Méretek: m = 14,2 cm: lül h, = 9,8 cm: max, átm, = IÜ.2 cm; lalp álm, = 4.8 cm, Relietés füle van, fent az edénybe néző kosfcj. niögötte a fülszalagon növényi molívudiök, lent a támasztíiiapti kus színházi maszk van, (A darab publikálatl! CNRSI szíves segítsége ( ezúton is nagyon köszönök Banlow Hill-nil. Id, ,VuA<'r, H. U. ologia 28 (1840) I-. Pl. 2, " Ld. ehhez részletesen a kalaUigust, • Walford 180.1-ban a Kai. 10,, Wixillev-Maciver 191()-ben a Kat, 8-9, Velkov l929-b<;n a Kat, 5-f< Mansel 1939-ben a Kat, 4,, Novotny I9.'í.'i-hen a Kat, 7,, van Buchem W.SS-han a Kai, 12,, Lordkipanidze 1964-ben a Kai, 19., Sluan 1969-ben a Kat. II,, David-Tepi>su 1969-ben a Kai, I8„ Szabii KI. 1979-ben a Kai, 23, és Palágvi S, l9Kl-ben a Kat, 1 bacchi-i', Ta.'.iinari |Pari,s. lehetiivé a lenti adatok közlését, amil Alikariai patera a csészébe néz.(i kosfeiiel BRGK ,13 (1972) 199-, F I 2; Archae- 22, számú darahc Itigusban, Raánóli 1-16; Raev. B A. " Raán " Ld, 9, j. " A Griffs tette közzé, A pimtos bibliográtlai adatokat Id, a kala- . A \. m. 146-: .'Juher . BRGK .SS (1977) 611, . A., i. m, 146 ill, a kataUigust, (chale fordítása kissé est inkább a mindenki által használt patera sz re, hogy itt vaUíjában nyeles csészériíl vai H. U lenül hangzik magyarul, így alkalmazzuk, annak ellené- Arch, Ert, 118, 1991,