Athanasiana 3. [antikvár]

BEVEZETÉS November 4-én lesz 300 éve annak, hogy Pócs kis fa-templomában az Istenszülő ikonja könnyezni kezdett. Kőnnye-zésében elődeink megtapasztalhatták az Ő szeretetét görög katolikus népe iránt. (Aztán még két másik könnyezés alkalmával is tapasztalhatták.) Evilági dimenziókban mi is tudhatjuk -legalábbis következtethetünk rá hogy miért hullottak az Istenszülő könnyei. A kegyelmi rendben azonban igazán csak Ó tudja, hogy mit siratott igazán bennünk, rajtunk és értünk. A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola tanárai az Athanasiana 3. számában a máriapócsi kegykép első könnyezésének 300 éves évfordulójának jubileumi eseményeihez csatlakozva - az eddigiektől eltérően most mégis - tematikus számmal jelentkeznek. Pócs kis falujából a már világszerte ismert Máriapócs lett. Ez a még kétszer megismétlődő könnyezéseknek is köszönhető. Hiába vitték az először könnyező képet a császári fővárosba, Mária megmutatta, hogy ő Pócsot választotta ki kegyhelyéül. A háromszori könnyezés mellett Máriapócs hírét növelte az az esemény, hogy 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is elzarándokolt ide, s a kegyhelyen görög katolikus Szent Liturgiát végzett. így illő és helyénvaló, hogy a jelen kötetet azzal a homíliával kezdjük, amit ő ezen a Szent Liturgián mondott a nagyszámú zarándoksereg előtt. Puskás Bernadett művészettörténeti szempontból ismerteti a máriapócsi könnyező ikont. Rövid tanulmánya azért is értékes, mert ilyen jellegű és tudományos leírás még nem készült a képről. Janka Ferenc az ikon keletkezésének és könnyezésének kortörténeti hátterét is bemutatja, minden eddigi, fellelhető forrást és szakirodalmat összegyűjtve és bedolgozva komoly tanulmányába. Ivancsó István a „pócsi Mária" szertartásairól ír. Amíg más