Az Agrártudományi Egyetem Közleményei 1970 [antikvár]

A nagyüzemi állattenyésztés fejlődésével a figyelem előterébe kerültek az állatok penészgombák okozta megbetegedései, mert ezek sok esetben súlyos lefolyásúak, és jelentős gazdasági veszteségeket okoznak. E megállapítások vonatkoznak a lúdtenyésztés területére is, ahol a nagyüzemi tartási formák most vannak kialakulóban. Amíg a libák Aspergilus gombák okozta szervi mycosisáról több szakcikk jelent meg már, kevésbé ismertek a mycoíoxicosisokra vonatkozó megfigyelések [26, 27], valamint a Candida génusz által okozott megbetegedési formák. A következőkben a naposlibák takarmányba kevert Candida stellatoidea kísérletes fertőzéséről számolok be.TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSA Candida genus az élesztőgombák rendjébe tartozik, és nagy jelentőséggel rendelkezik ipari, humán- és állatorvosi szempontból [1, 3, 4, 8, 9]. A legtöbb közlemény e csoportba tartozó Candida albicanssal foglalkozik. A meghatározás nehézségei miatt rendkívül sok szinonimával találkozunk, amelyeknek száma 1947-ig 172 volt [32]. Ezzel magyarázható, hogy az általa kiváltott betegséget is a legkülönbözőbb nevekkel jelölték: Blastomycosis, Moniliasis, Candidosis, Candidamycosis stb. [8].Az első emberi megbetegedésről 1839-ben Landgenbeck tudósít, aki élesztőszerü sarjadozó gombát mutatott ki egy beteg szöveteiből [28, 32]. Később Robin 1843-ban identifikálta és Oidium albicansnak nevezte el a kórokozót, amelyet Zope 1890-ben Monilia albicansra változtatott. Állatokra vonatkozó első megfigyelések 1885-1887-ből Plaut nevéhez fűződnek, aki tyúkok begymegbetegedésével kapcsolatban állapította meg a gomba jelenlétét, és egyben azonosnak tartotta az emberi Candidamycosis kórokozójával [18, 32]. Azóta leírták ezt a megbetegedést tyúkokon kívül libákon, galambokon, pulykákon, szarvasmarhán, tengeri malacon, kutyán [2, 5, 6, 10, 11, 12, 13, 15, 20] stb. Candida jelenlétét mutatták ki makacs mastitisnél [5], továbbá tyúktojásban [23, 24], sertés bélhurut esetében, valamint különféle bőrelváltozásokkal [23] kapcsolatosan. A Candida faj rendszerbe való sorolását Berkhout végezte el 1939-ben és az 1950-ben Stockholmban tartott Nemzetközi Botanikus Kongresszus a Candida megjelölést mint nomen conservatum"-ot fogadta el [7, 19]. E génuszba tartozó gombák azonosítása a tenyésztésbeii, telepmorfológiai, makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok, valamint biokémiai tulajdonságok (cukor-, etanolbontás, szén- és nitrogénforrás stb.) alapján történik [1, 3, 7, 17, 18, 19, 22, 25, 33, 34]. Az állati candidiasisok esetében legtöbbször a Candida albicanst mutatták ki kórokozóként, de pathogén tulajdonsággal rendelkezik a Candida tropicalis, a C. paracrusei, a C. stellatoidea és a C. guilliermondi is [8, 9, 10, 12, 28, 29, 32].