Az Agrártudományi Egyetem Közleményei 1971 [antikvár]

Részlet a könyvből:Vízkészletgazdálkodás a növénytermesztésben"Magyarország mezőgazdaságilag művelt területének nagyobb részén, az évek túlnyomó többségében, a termést behatároló természeti tényező a víz. Nagy átlagban öt évből négy évben viszonylagos vagy abszolút vízhiány, egy évben pedig a káros vízbőség a probléma. Forrása ennek a kedvezőtlen vízháztartási helyzetnek egyrészt a csapadék-és párolgásmennyiségek kedvezőtlen aránya és nagyfokú változékonysága, másrészt a talajaink jókora részének kedvezőtlen vízgazdálkodási sajátosságai. Ilyen természeti viszonyok között érthető, hogy a természetes vízháztartási helyzetbe való mesterséges beavatkozás - a vízgazdálkodás - egyre növekvő szerepet játszik az élelmiszergazdaság területén az agrárpolitikai és termeléspolitikai célkitűzések eléréseben. A hiányzó természetes csapadék mesterséges pótlása - az öntözés - egyre fontosabb ága mind a vízgazdálkodásnak, mind az intenzív növénytermesztésnek.A vízgazdálkodás számos országban az utóbbi 10-15 évben mind problematikájában, mind megoldási módszereiben egyre inkább jól elhatárolható része az egységes, főként a nagytérségi vízgazdálkodásnak. Ugyanakkor a vízkészletgazdálkodás értelmezése a növénytermesztésben, körülhatárolásának problémája számos vonatkozásban kialakulatlan, még sok tekintetben most fogalmazódik meg. A növénytermesztési munka eredményessége és kockázatviselése egyre fokozódóan függ össze a csapadékviszonyokkal. A technika, a tudomány, az ipari eredetű munka egyre nagyobb arányban áramlik a növénytermesztésbe, és ezek vonzataként kerül előtérbe a vízkészletgazdálkodás mint igény és lehetőség a növénytermesztésben is. A vízkészletgazdálkodás alapja a növénytermesztésben a vízbevétel és vízkiadás tételeinek mérhetősége, tervezhetősége és befolyásolhatósága. A vízkészletgazdálkodás nem szűkíthető le a növénytermesztési tér mikro és makro tározótereinek ismeretére és változtatására. Jelentős, több vonatkozásban ismert a növénytermesztési térben - állománnyal vagy állomány nélkül - a természetes csapadék (hó, zúzmara, hermát, eső) és az öntözővíz halmazállapot-változásait (fagyás, olvadás, párolgás és lecsapódás) befolyásoló hidrometeorológiai tényezők szerepe. A talajművelés, vetés, trágyázás, növényápolás, gépesítés, kemizálás, egyszóval a növénytermesztési technológia tényezőinek a víz halmazállapot-változására gyakorolt vagy gyakorolható hatása azonban kevésbé ismert, él ma még nem kellően tárgya a kutatómunkának."