Az Agrártudományi Egyetem Közleményei 1973 [antikvár]

1. A merev testek statikájáról általában. Az erő mint statikai alapfogalomAz olyan nyugvó testek mechanikáját, amelyek alakjukat és méretüket nem változtatják meg a ráható erők hatására: merev testek statikájának nevezzük.A merev test (valóságban ilyen nincs) fogalma absztrakciót jelent, amikor tulajdonképpen egy test alakváltozásaitól eltekintünk.A merev testek statikája a merev testre ható erők kérdéseit tárgyalja. Statikában két lényeges fogalomra van szükség, az egyik a tér, ahol a vizsgált test elhelyezkedik és az erő, amelynek hatása alatt áll a test.A tér amelyben statikai vizsgálatainkat végezni fogjuk, teljesen egyezik a geometriában használatos euklideszi térrel. Az erő mindig mint két test egymásra gyakorolt hatása jelentkezik. Objektív megfogalmazását Newton II. törvénye adja, amely szerint ha az m tömegű testre egyedül F erő működne, akkor azon a gyorsulást hozna létre; az erő vektorát ma szorzat fejezi ki. Célszerűnek látszik azonban az említett szorzat helyett mindig közvetlen az erőről beszélni. Ilyen értelemben a statikában a vizsgált testre egyéb testek kölcsönhatását, azaz a fellépő erőket elsődlegesnek tekinthetjük.A merev testek statikájában az erőt vektora és támadáspontja együttesen határozzák meg (ún. kötött vektor). Azt az egyenest, amelyben az erő működik, az erő hatásvonalának nevezzük. Megjegyezzük, hogy a matematikai vektormennyiségeknek nincs támadáspontjuk, csak nagyságuk, irányuk és értelmük, azaz önmagukkal párhuzamosan eltolhatók (szabad vektor).