Az egyház "élő temploma" [antikvár]

Bevezetés Az „idők jelei" nyilvánvalóvá teszik, hogy a kegyelmi idő utolsó - bizonytalanul rövid és sorsdöntő - időszakában élünk. Hisz-szük, hogy a Szentlélek folyvást munkálkodni fog bennünk, soraink között a valódi, felülről jövő ébredés és megújulás érdekében. Azonban állhatatosabban, komolyabban imádkozunk majd ezért, ha az is elénk tárul, hogy mit vár tőlünk Isten, nemcsak személyes életünkben, hanem missziószolgálatunkban, megbízatásunk teljesítésében is. Többször foglalkoztunk már azzal a témakörrel, hogy milyen reformációra van szükség a személyes életünkben. Először 1987-ben volt ez a szombatiskolai tanulmányunk témája, majd 1999-ben újra kiadtuk a korábbi tanulmánysorozatot Reformáció a gyakorlati életünkben címen, átdolgozott formában. Ezek a kiadványok már nem kaphatók, azonban ajánljuk elolvasásra a Krisztus egyházának szervezeti és munkarendje c. könyvet, amelyben még több szemelvényt találunk az egyes fejezetekhez kapcsolódóan. Az Ige és a bizonyságtételek kijelentéseit és tanácsait összegezve szükséges szembesülnünk azzal is, milyennek kell lennie a mennyei elveket követő egyház munkavégzésének, missziószolgálatának. Fontos megértenünk az igei útmutatások és a nekünk adott tanácsok jelentőségét, mert elmaradt a megvalósításuk. Sok minden elkerülte a figyelmünket, s e tanulmányok átvétele során mindez most új ismeretként, felfedezésként hathat ránk. Az egyes tanulmányok címeit olvasva felmerülhet a gondolat, hogy néhány témakörrel talán nem is kellene gyülekezeti