Budapesti Negyed 16-17. 1997. nyár-ősz [antikvár]

A kultúra adásvétele A kultúra forradalmasításának jelszavától hangos 1989 előtti négy évtizedben a tömegkultúra fogalma szinte teljesen elvesztette valódi értelmét. Elsőként azért, mert fölöttébb gyanús dologgá lett, melyet a kommunista politika fölszámolásra ítélt a tömegek egyidejű kulturális fölemelésének jegyében. A tömegkultúra fantomlétre tett szert másodsorban azért is, mert a kultúra fölötti állami monopólium kiterjesztése olyan kultúrpolitikát szült, amely a tömegkultúra iránti igényeket didaktikus módon és politikailag többé-kevésbé célzatosan igyekezett kielégíteni. A tömegkultúra fogalma ennek megfelelően többé nem a szórakozás-szórakoztatás világának felelt meg, hanem normatív értelmet kapott, tehát a felülről diktált önművelés és oktatás területévé alakult át. Végeredményben pedig a tömegkultúrának ez a fogalma rossz hírbe hozta a nem magánkézben tartott és kivált az üzleti vállalkozásként folyó kultúrateremtést és a neki megfelelő kulturális fogyasztást. E helyzet egyedüli örvendetes következményeként a kultúra kikerült a piaci szférából és bárki számára könnyen megvásárolhatóvá lett.