Budapesti Szemle 105. kötet 289-291. szám [antikvár]

EURÓPA VISZONYA KHINÁHOZ ÉS AZ ISZLÁM VILÁGHOZ. Ha meggondoljuk, milyen nagy érdeklődéssel követte nyugat a khinai zavarokat, szinte föltűnő, hogy senki sem jutott arra a gondolatra, hogy összehasonlítást tegyen Ázsia mohammedán országaival való eddigi viszonyunk és a legújabb khinai események közt. Az ember azt gondolná, hogy a keleti világ, akár a közeli, akár a távoli Ázsiában, nagyjában ugyanaz marad s hogy részint erőszakos, részint békés úton megalapított ingerentiánk, befolyásunk miatt, a mely mindenütt társadalmi és politikai átalakulásokat idézett elő, sem itt, sem ott nem tartozunk a kedvelt személyiségek közé. Ma már nem rejtély, hogy föllépésünket a napkelet országaiban, Törökországban, Perzsiában vagy Khinában a ben-szülöttek nem azok szerint a jelszavak szerint ítélik meg, a melyeket mi zászlóinkra írtunk; mert az emberszeretetnek, szabadságnak és műveltségnek fogalmait keleten egészen másképen fogják íol, mint nálunk. Ma már senki előtt sem rejtély, hogy az említett népek, a melyeket mi fölemelni és boldogítani akarunk, megköszönve fáradozásunkat, azt szeretnék, ha tőlök minél távolabb maradnánk. Ha csak valaki erővel szemet nem húny, annak látnia kell, hogy ott, a hol két világ-olyan éles ellentétben áll egymással, a kölcsönös megértés a legnagyobb nehézségekkel jár, s hogy végre mégis csak a nagyobb anyagi erő, tudniillik a fegyverek hatalma fog dönteni, úgy hogy a kölcsönös érintkezésben az egyik okvetlenül győztesnek, a másik legyőzöttnek fog föltűnni. koi uli 3 keztében Európa és Ázsia már régóta mint két ellenséges tábor áll egymással szemben, s az időnkénti küzdelem mindig abban a mértékben erősbödött, a mint a modern cultura vívmányai Budapesti Szemle. ÖV. kötet. 1901.