Budapesti Szemle 185-188. kötet 529-540. szám [antikvár]

A LIBERÁLIS, A. BOGIALIS ÉS A KERESZTYÉN NEMZETI GONDOLAT. Nagy politikai mozgalmak, erős nemzeti megrázkódtatások és forradalmak után az eszmék harezában a reactio jelenségeivel találkozunk. Az előbb irányadó eszméket rendesen kárhoztatandóknak mondják; minden felfordulást ezeknek az eszméknek tulajdonítanak, és óva intik a nemzetet attól m iránytól, melyen haladt. Ilyen állapotban van ma országunk, A multakat elitélik; új eszméket keresnek, új irányokat kívánnak, új jelszavak köré sorakoznak a választók, mindent megpróbálnak, csak az előbbi eszméktől szabaduljunk, csak ne haladjunk abban az irányban, melyeken jártunk, meneküljünk minden hagyománytól. Ez annak a munkának jellege, melyet Bangha Béla, a hazafias egyházi szónoklatairól ismeretes jezsuita Magyarország újjáépítése és a kereszténység czíme alatt közrebocsáji Midőn ezúttal ezzel a lelkesedésteljes művel foglalkozni akarunk, mindenekelőtt megjegyzést kell tennünk a szerzőnek előszavában foglalt kővetkező mondatára: «Előre sejtem, hogy sokan a szerző egyéniségét fogják olyannak tekinteni^ mint a kit világnézetében s okoskodásaiban szükségkép elő-Ítéletek vezetnek ». Ezzel szemben kijelentjük: nem indultunk ki subjectiv szempontból és igyekezni fogunk jezsuitával szemben is a tárgyilagosság álláspontján maradni, még akkor is, ha, mint ez a könyv, tisztán subjectiv felfogásában, «az elfogultság vádját azokra hárítja vissza, a kik minden meggyőződést és nézetet szentnek és jogosultnak tartanak, csak azt nem, a mely a divatos liberális doctrinákkal ellenkezni mer.» Szerzőnk a háború után Magyarország katastrophája Budapesti Sz&nle* CLXXXV. kötet. 4921- 1