Budapesti Szemle 219. kötet 635-637. szám [antikvár]

GHYCZY KÁLMÁN, MINT NÁDORI ÍTÉLŐMESTER.1 (Adatok az 1848. évi törvényeink történetéhez.) Már 1845. október óta fel-felbukkant időről-időre a Ghyczy kormányhivatalra való kineveztetésének híre. 1847. márciusában azt beszélik, hogy ítélőmester lesz, noha barátai nem akarnak e hírnek hitelt adni. Szeptember 14-én Zarka János személynök, egyúttal hivatalból az alsótábla elnöke, Pestre kéreti ez ügyben. Kineveztetése ekkor már csak hetek kérdése lévén, az 1847. okt. 18-án megtartott követválasztás alkalmából elhárítja magától a közbizalmat, mire a megye ifj. Pázmándy Dénes második alispánt és Milkovics Antal táblabírót választotta meg követeiül, utóbbit Perczel Móriccal szemben. / Zarka Ghyczyt régi ismeretségük, baráti viszonyuk alap- 1 E dolgozat egy fejezet lévén a Ghyczy Kálmán kiadásra kerülő emlékirataihoz készülő életrajzi bevezetésből, könnyebb megértés végett összefoglaljuk itt a kitűnő államférfi fontosabb életrajzi adatait. Született 1808. febr. 12-én, Komáromban. Atyja Ghyczy Ferenc, Komárom megye első alispánja s az 1825/27. évi országgyűlésen egyik követe. Anyja Szent-Ivány Thekla. Nagybátyjai : József, alispán, majd septemvir, Torontál megye főispánja, és Péter, alispán, majd ker. ítélőtáblai elnök, alnádor, cs. kir. udvari tanácsos. Tanulmányait a győri akadémián befejezvén, 18 éves korában, mint végzett jogász patvarista az 1825/27. évi országgyűlésen id. Pázmándy Dénes mellett. 1827-ben jurátus. 1828-ban ügyvédi vizsgát tesz és ügyvédsegéd lesz Pesten. 1830-ban a ráckevei cs. kir. családi uradalom ügyésze. Egy év múlva állásáról lemond és hazamegy Komáromba. Egy ideig atyja birtokán gazdálkodik. 1836-ban előbb tb., majd valóságos főjegyzője lesz megyéjének. Az 1843/44. évi országgyűlésen követ, kerületi jegyző, az országgyűlés egyik legszorgalmasabb tagja, a szabadelvű reformpárt híve. 1844. márciusában, majd az 1847. áprilisi tisztújításon megyéje első alispánjává választotta. Budapesti Szemle. 219. kötet. 1930. október. 1