Budapesti Szemle 37. kötet 85-87. szám [antikvár]

Részlet a tartalomból:"A legújabb két nagyhatalom fejlődése rendkívül sok rokon vonást mutatott föl. Mindkettőt oly dynastia alapítja meg, mely nem belföldi eredetű: a hohenzollerni ház származására nézve ép oly idegen Brandenburgban és Poroszországban, mint a savoyai Olaszországban. Mindkettő, nemzete legéjszakibb tartományából, az egyik a keleti-tenger partjairól, a másik az Alapok tövéből indul ki hódításaira. Mindkettőnek országa vegyes fajokból alakúl: a porosznak csak fele német, másik fele szláv- Berlin környékén még a múlt században annyi a szláv, mint most Boroszló vagy Ratibor körül- a savoyardnak csak fele olasz, másik fele franczia. Mind kettőben ivadékról ivadékra, fokozatosan gyarapodik az uralkodó család ereje, mely nagyhatalmi igényekre is egyidejűleg tesz szert. III. Frigyes barndenburgi választó, I. Frigyes név alatt 1701-ben vette föl a porosz királyi czímet: II. Victor Amadé savoyai herczeg csak néhány évvel később, 1713-ban tett szicziliai, majd a helyzet 1720-ban szardiniai királylyá. Emez előre törekvő hatalmasságok, egy évszázad elteltével, végczéljokat is egyszerre érik el. A szardiniai király megvalósítva az olasz egységet, olasz királylyá lesz, s mindössze tíz évvel azután, a porosz király a német egység alapján német császárrá emelkedik..."