Budapesti Szemle 94. kötet 256-258. szám [antikvár]

AZ ALFÖLDI MUNKÁSKÉRDÉS. AZ 1897. ÉY ÉS AZ ÚJ MUNKÁSTÖRVÉNY. Első közlemény. I. Ha van kérdés, a mely szükségképen újra meg újra visszatér a közérdeklődés terére, — ba van kérdés, mely hivatva van a sürgős megoldásra váró nagy országos kérdések közt előkelő helyet elfoglalni, úgy bizonyára az alföldi munkás mozgalom kérdése az. Mert nem tekintve ezen évről-évre mind nagyobb arányokat öltő mozgalom általános társadalmi fontosságát, a munka-viszonyok megrázkódtatása magában véve is oly komoly és hazánk közgazdasági viszonyainál fogva annyira a nemzet életébe vágó jelenség, hogy természetes, ha mind többen és többen vannak azok, a kik e kérdés megvitatásával foglalkoznak, s így remélhető is, hogy a közvetítés és kiegyenlítés az ellentétes fölfogások és érdekek közt a közérdek javára elérhető lesz. Az alföldi munkásnép mozgalma tudvalevően az 189l-ik évben jelentkezett első ízben, de ekkor maga a társadalom tájékozatlan volt magának a mozgalomnak természete és indító okai felől is, s az izgalom lecsillapultával azon hitben ringattuk magunkat, hogy a mozgalom tisztán helyi okokban gyökeredzik, s a kérdésnek nem is tulajdonítottunk komolyabb jelentőséget. E könnyelmű fölfogáshoz járult még az a tévhit is, mely magát a legutóbbi évekig makacsúl föntar-totta és mely oly kellemesen hangzik, hogy az alföldi nép tejben-vajban líszik, hogy nincs az alföldön nyomor, tehát Budapesti Szemle. XCIV. kötet. 1898. 1