kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alexandre Charles Kiss - Búvár 1978. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/412/4485412.jpg "Alexandre Charles Kiss - Búvár 1978. január-december [antikvár]")
Búvár 1978. január-december [antikvár]
Alexandre Charles Kiss, Anatolij Kovalenko, Antalffy Gyula, Arkagyij Melua, Auguszta Gábor, Babos Lorándné, Bali József, Barcsay László, Bécsy László, Bor Ambrus, Borisz Babics, Buss Mária, Császár Lajos, Cseri Rezső, Darida Károly, Dr. Bakács Tibor, Dr. Bálint György, Dr. Baranyi Sándor, Dr. Bierbauer József, Dr. Csapody István, Dr. Dobolyi Elemér, Dr. Éber Zoltán, Dr. Egerszegi Gyula, Dr. Entz Béla, Dr. Frenyó Vilmos, Dr. Galácz András, Dr. Gombos László, Dr. Holdas Sándor, Dr. Horváth Lajos, Dr. Jermy Tibor, Dr. Kádár Zoltán, Dr. Kárász Imre, Dr. Kereszty Zoltán, Dr. Klincsek Pál, Dr. Kovács Margit, Dr. Kováts Zsolt, Dr. Kőhalmy Tamás, Dr. Láng Edit, Dr. Láng István, Dr. Libor Oszkár, Dr. Mészáros László, Dr. Mostafa Kamal Tolba, Dr. Pálfy József, Dr. Papp Ferenc, Dr. Parádi Elemér, Dr. Pécsi Tibor, Dr. Pénzes Bethlen, Dr. Précsényi István, Dr. Salánki János, Dr. Sántha Imre, Dr. Sasvári Lajos, Dr. Schmidt Gábor, Dr. Starosolszky Ödön, Dr. Stefanovits Pál, Dr. Sterbetz István, Dr. Straub F. Brunó, Dr. Szalay-Marzsó László, Dr. Szalay-Marzsó Lászlóné, Dr. Szederjei Ákos, Dr. Széky Pál, Dr. Szentágothai János, Dr. Szentgyörgyi Rezső, Dr. Szerényi Gábor, Dr. Szodfridt István, Dr. Tóth János Attila, Dr. Tóth Károly, Dr. Tőkés Ottó, Dr. V. Nagy Imre, Dr. Virág Árpád, Dr. Vöröss László Zsigmond, Dudás Károly, Edelényi Sz. Árpádné, Edward J. Kormondy, Faragó Vilmos, Fintha István, Fodor László, Futó Elemér, Fülöp Tibor, G. Tóth László, Galántai Miklós, Garancsy Mihály, Gáspár-Hantos Géza, Gleb Szpiridonov, Goór András, H. M., Iván Buhanyevics, Járainé Dr. Komlódi Magda, Jobbágy Ilona, K. M., Kádár Zoltán, Kárpáti László, Kassai Imre, Keszthelyi István, Kopasz Margit, Kovács György, Krúdy Gyula, L. Gy., Lányi Gábor, Lev Tolsztoj, M. Dr. Nyomárkay Klára, Madas Katalin, Mátay Olivér, Mészöly Győző, Németh Ferenc, Oleg Kocsladze, Papp István, Paul Evan Ress, Perényi János, Póka Mária, R. I., Rácz Gábor, Rácz István, Radetzky Jenő, Rudnyánszky István, S. E., Schmidt Egon, Simon József, Simor Endre, Solti Béla, Surányi Dezső, Szabó András, Szabó Sándor, Szalay Ferenc, Szalay-Marzsó Lászlóné, Szász János, Szekér Ernő, Szikora Henrik, Szilágyi Attila, Szilágyi Ferenc, Szörényi László, Szvezsényi László, Takács István, Tassi Ilona, Temesi Lászlóné, Tölgyesi István, Török Károlyné, Várkonyi Anna, Vastag Gábor, Vörösmarty Géza, Zentai László
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2580 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Búvár 1978. január-december [antikvár]
Szerző:
Alexandre Charles Kiss
,
Anatolij Kovalenko
,
Antalffy Gyula
,
Arkagyij Melua
,
Auguszta Gábor
,
Babos Lorándné
,
Bali József
,
Barcsay László
,
Bécsy László
,
Bor Ambrus
,
Borisz Babics
,
Buss Mária
,
Császár Lajos
,
Cseri Rezső
,
Darida Károly
,
Dr. Bakács Tibor
,
Dr. Bálint György
,
Dr. Baranyi Sándor
,
Dr. Bierbauer József
,
Dr. Csapody István
,
Dr. Dobolyi Elemér
,
Dr. Éber Zoltán
,
Dr. Egerszegi Gyula
,
Dr. Entz Béla
,
Dr. Frenyó Vilmos
,
Dr. Galácz András
,
Dr. Gombos László
,
Dr. Holdas Sándor
,
Dr. Horváth Lajos
,
Dr. Jermy Tibor
,
Dr. Kádár Zoltán
,
Dr. Kárász Imre
,
Dr. Kereszty Zoltán
,
Dr. Klincsek Pál
,
Dr. Kovács Margit
,
Dr. Kováts Zsolt
,
Dr. Kőhalmy Tamás
,
Dr. Láng Edit
,
Dr. Láng István
,
Dr. Libor Oszkár
,
Dr. Mészáros László
,
Dr. Mostafa Kamal Tolba
,
Dr. Pálfy József
,
Dr. Papp Ferenc
,
Dr. Parádi Elemér
,
Dr. Pécsi Tibor
,
Dr. Pénzes Bethlen
,
Dr. Précsényi István
,
Dr. Salánki János
,
Dr. Sántha Imre
,
Dr. Sasvári Lajos
,
Dr. Schmidt Gábor
,
Dr. Starosolszky Ödön
,
Dr. Stefanovits Pál
,
Dr. Sterbetz István
,
Dr. Straub F. Brunó
,
Dr. Szalay-Marzsó László
,
Dr. Szalay-Marzsó Lászlóné
,
Dr. Szederjei Ákos
,
Dr. Széky Pál
,
Dr. Szentágothai János
,
Dr. Szentgyörgyi Rezső
,
Dr. Szerényi Gábor
,
Dr. Szodfridt István
,
Dr. Tóth János Attila
,
Dr. Tóth Károly
,
Dr. Tőkés Ottó
,
Dr. V. Nagy Imre
,
Dr. Virág Árpád
,
Dr. Vöröss László Zsigmond
,
Dudás Károly
,
Edelényi Sz. Árpádné
,
Edward J. Kormondy
,
Faragó Vilmos
,
Fintha István
,
Fodor László
,
Futó Elemér
,
Fülöp Tibor
,
G. Tóth László
,
Galántai Miklós
,
Garancsy Mihály
,
Gáspár-Hantos Géza
,
Gleb Szpiridonov
,
Goór András
,
H. M.
,
Iván Buhanyevics
,
Járainé Dr. Komlódi Magda
,
Jobbágy Ilona
,
K. M.
,
Kádár Zoltán
,
Kárpáti László
,
Kassai Imre
,
Keszthelyi István
,
Kopasz Margit
,
Kovács György
,
Krúdy Gyula
,
L. Gy.
,
Lányi Gábor
,
Lev Tolsztoj
,
M. Dr. Nyomárkay Klára
,
Madas Katalin
,
Mátay Olivér
,
Mészöly Győző
,
Németh Ferenc
,
Oleg Kocsladze
,
Papp István
,
Paul Evan Ress
,
Perényi János
,
Póka Mária
,
R. I.
,
Rácz Gábor
,
Rácz István
,
Radetzky Jenő
,
Rudnyánszky István
,
S. E.
,
Schmidt Egon
,
Simon József
,
Simor Endre
,
Solti Béla
,
Surányi Dezső
,
Szabó András
,
Szabó Sándor
,
Szalay Ferenc
,
Szalay-Marzsó Lászlóné
,
Szász János
,
Szekér Ernő
,
Szikora Henrik
,
Szilágyi Attila
,
Szilágyi Ferenc
,
Szörényi László
,
Szvezsényi László
,
Takács István
,
Tassi Ilona
,
Temesi Lászlóné
,
Tölgyesi István
,
Török Károlyné
,
Várkonyi Anna
,
Vastag Gábor
,
Vörösmarty Géza
Zentai László
Kiadó: Hírlapkiadó Vállalat
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 210 mm x 280 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828. szeptember 9. – 1910. november 20.)
Orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje”, a realista orosz próza mestere.Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke és az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.
Tolsztoj Oroszország Tula régiójában, Jasznaja Poljanában a családi birtokon született 1828. szeptember 9-én. A Tolsztojok régi nemesi család voltak, a grófi címet még I. Péter cártól kapták. Tolsztoj az öt gyermek közül a negyedik volt a családban. Édesapja Nyikolaj Iljics Tolsztoj gróf és Marija Tolsztoj grófnő. A gyerekeket a rokonok nevelték föl, miután a szülők az író gyerekkorában meghaltak.1844-ben kezdett el jogot és keleti nyelveket tanulni a kazanyi egyetemen. Tanárai úgy jellemezték őt, hogy „nem tud és nem is akar tanulni.” Tolsztoj otthagyta az egyetemet és hazatért a családi birtokra, majd idejének nagy részét Moszkvában és Szentpéterváron töltötte.1851-ben, miután számos szerencsejáték tartozást halmozott föl, bátyjával a Kaukázusba mentek és beléptek a seregbe. Ez idő tájt kezdett el írni. Szevasztopol eleste után elhagyta a sereget, és Szentpétervárra ment.
1862. Szeptember 23.-án vette feleségül az akkor 18 éves Szofja Andrejevna Berszet, egy neves moszkvai orvos lányát, aki 16 évvel volt fiatalabb Tolsztojnál. 13 gyermekük született, akik közül öten még gyerekkorban meghaltak.
Ez az időszak volt Tolsztoj legtermékenyebb korszaka. 1863-69 között írta meg a Háború és béke című regényét, majd 1873-77 között az Anna Kareninát.1889-1899 között született meg a Feltámadás című szintén nagy regénye, mely az erkölcsi felemelkedés lehetőségét és a szellemi megtisztulást mutatta be, és ami kiközösítést eredményezett Tolsztoj számára.
1910. november 7.-én menekülés közben tüdőgyulladásban halt meg az astapovoi vonatállomás főnökének lakásán.
Orosz író, filozófus, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje”, a realista orosz próza mestere.Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke és az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.
Tolsztoj Oroszország Tula régiójában, Jasznaja Poljanában a családi birtokon született 1828. szeptember 9-én. A Tolsztojok régi nemesi család voltak, a grófi címet még I. Péter cártól kapták. Tolsztoj az öt gyermek közül a negyedik volt a családban. Édesapja Nyikolaj Iljics Tolsztoj gróf és Marija Tolsztoj grófnő. A gyerekeket a rokonok nevelték föl, miután a szülők az író gyerekkorában meghaltak.1844-ben kezdett el jogot és keleti nyelveket tanulni a kazanyi egyetemen. Tanárai úgy jellemezték őt, hogy „nem tud és nem is akar tanulni.” Tolsztoj otthagyta az egyetemet és hazatért a családi birtokra, majd idejének nagy részét Moszkvában és Szentpéterváron töltötte.1851-ben, miután számos szerencsejáték tartozást halmozott föl, bátyjával a Kaukázusba mentek és beléptek a seregbe. Ez idő tájt kezdett el írni. Szevasztopol eleste után elhagyta a sereget, és Szentpétervárra ment.
1862. Szeptember 23.-án vette feleségül az akkor 18 éves Szofja Andrejevna Berszet, egy neves moszkvai orvos lányát, aki 16 évvel volt fiatalabb Tolsztojnál. 13 gyermekük született, akik közül öten még gyerekkorban meghaltak.
Ez az időszak volt Tolsztoj legtermékenyebb korszaka. 1863-69 között írta meg a Háború és béke című regényét, majd 1873-77 között az Anna Kareninát.1889-1899 között született meg a Feltámadás című szintén nagy regénye, mely az erkölcsi felemelkedés lehetőségét és a szellemi megtisztulást mutatta be, és ami kiközösítést eredményezett Tolsztoj számára.
1910. november 7.-én menekülés közben tüdőgyulladásban halt meg az astapovoi vonatállomás főnökének lakásán.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............