Centralista 1998. Húsvét [antikvár]

"Közöttetek ne így legyen" Húsvét ünnepén megpróbálunk belépni Isten szeretetének titkába, abba a titokba, amelyből ez a világ lett, amelyből nap mint nap merítünk. Ez a néhány sor a megváltás titkát egy sajátos oldalról szeretné megfogalmazni. Mi is tehát a kereszténységünk lényege, mi az a kincs, amit Krisztus hozott és ami a húsvéti eseményekben beteljesedett? Hogy mi a kereszténység, erre a kérdésre feltehetően a legtöbben azt felelnénk, hogy vallás. Bizonyos szertartások betartása, igazodás egyes szabályokhoz, hogy ezáltal kegyelmeket nyerjünk el, és elérjük az örök életet. Az egyházat pedig sokan egyfajta szolgáltató egységnek nézik, amely ezeket a szertartásokat az egyén számára - megfelelő ellenszolgáltatás fejében - elvégzi. A. Harnack a kereszténység lényegéről írt híres művének (Das Wesen des Christentums, Berlin 1900) végkövetkeztetése hasonló: Jézus üzenetének lényege az, hogy Isten jóságos Atya, az Ő országa az egyes embert ragadja meg lelkében. Vagyis a kereszténység alapvetően magánügy, a lélek és Isten közötti kapcsolat. Ez a felfogás félreérti az örömhírt, amelyet Jézus hozott, eltorzítja és leszűkíti annak értelmét. A kereszténység lényegénél fogva közösségi. Kereszténység és közösség között benső összefüggés van.