Centralista 2001. Pünkösd [antikvár]

Vezércikk 1 jöjj, Szentlélek Úristen - Gondolatok Pünkösdre Mindnyájan ismerjük a görög legendát Prométheuszról, aki elrabolta az istenek tüzét és megajándékozta vele az emberiséget. Ezzel megvetette itt a földön egy magasabb kultúra alapjait. Zeusz azonban, az ég lakóinak atyja, rossz szemmel, féltékenyen nézte Prométheusz tevékenységét. Büntetésképpen a Kaukázus egyik sziklájához láncoltatta, ahol sas tépte a máját. Ez a legenda megsejtése annak a nagy igazságnak, hogy az ember élete csak akkor tud igazán kibontakozni, ha elnyeri egy nálánál magasabb rendű lény segítségét. Más szóval e legenda is jelzi az emberiség ősi vágyát az Istennel való találkozás és a tőle jövő megváltás és üdvösség után. Ez a vágy Jézus Krisztus földre jövetelével teljesedett be. Ö bemutatta nekünk az elérhető, sőt elképzelhető legtökéletesebb emberi életet, amelyet a benne lakó isteni Lélek irányított, vezetett. Sőt Jézus minket is részesíteni akart ebben. Mindenekelőtt azáltal, hogy megváltó áldozatával kiérdemelte nekünk ezt az istengyermeki életet. Majd pedig elküldte a Szentlelket. Az első Pünkösdkor az apostoloknak, és küldi folytonosan nekünk is a szentmise, a szentségek és főképpen a bérmálás szentsége által. Hogy a Szentlélek segítségével az egyház közösségében és az egyes hívek Lelkében is kivirágozzék és egyre gazdagabban megvalósuljon az istengyermeki életnek a sokszínűsége, szépsége. A kereszténység lényegi tanításait sokan és sokféleképpen félreértették már! Egyik ilyen gyakori félreértés az, amely szerint mi keresztények azt valljuk, hogy e földi életnek a jelentősége csekély! Hiszen e föld a siralom völgye, és csak e földi élet után jön majd el az igazi, a boldog túlvilági élet. Jézus Krisztus megtestesülése és a Szentlélek pünkösdi eljövetele azonban egészen mást bizonyít számunkra. Mindez ugyanis éppen azért történt, hogy a hívek lelkében már itt a földön elkezdődjék egy új, egy szebb, egy tökéletesebb élet, amelynek egyenes és méltó folytatása lehet és lesz majd az örök élet. Ezt másképpen úgy is mondhatjuk: a túlvilági mennyország csak azok előtt nyitja majd meg kapuit, akik már itt a földön is mennyországot hordoztak a szívükben és lelkükben. ' 2001. Pünkösd