Communio 2007/3-4. [antikvár]

A Katolikus Egyház Katekizmusa az Isten által akart egyenlőségről és különbözőségről az emberrel kapcsolatban a következőképpen fejti ki a kinyilatkoztatás és a vele egybehangzó tanítóhivatal álláspontját: "A férfi és a nő teremtve vannak, azaz Isten akarta őket: egyrészt mint emberi személyeket tökéletes egyenlőséggel, másrészt saját férfi és női mivoltukban. A 'férfiúi lét" és a 'női lét' jó és Isten akarta valóság: mindkettőnek, a férfinak és a nőnek elveszíthetetlen méltósága van, melyet közvetlenül Istentől, Teremtőjüktől kapnak. A férfi és a nő ugyanazzal a méltósággal 'Isten képmása'. 'Férfiúi és női mivoltukban' tükrözik a Teremtő bölcsességét és jóságát" (369.). Ez a beszéd "politikailag nem korrekt", divatos kifejezéssel élve. A Katolikus Egyház azonban nem akar egyetlen "kor" szellemével - szellemiségével sem frigyre lépni, mert túl hamar özveggyé válna. Divatos az erkölcsök "fejlődésével" magyarázva jóvá hagyni mindazt, amit a hatodik parancsolat megszegésével az ember elkövethet. A divaton túlmenően veszélyes az egész emberi társadalomra nézve, ha az ideológia "vasbeton" falával is körülveszik e nézeteket, megvédendő azoktól, akik nem kérdőjelezik meg nemi identitásukat.