Credo 2011. különszám [antikvár]

Kedves Olvasónk!Ha most kisebb-nagyobb várakozással veszi kezébe a Credo legfrissebb számát, remélem, nem csalódik. Nem csalódik, aki gyökeresen újat vár egy újonnan megbízott szerkesztőtől és munkatársaitól. De az sem, aki sok-sok éve rendszeresen forgatja a lapot. Ez nem a kezdet kezdete. A Credo Evangélikus Folyóirat elsősorban arra az olvasóközönségre számít, amely eddig is előfizetője, rendszeres olvasója, támogatója voltak a lapnak. A Credo Evangélikus Folyóirat azonban szeretne másokat is megszólítani.A közelmúltban folytatott kérdőíves felmérés segítségével sokan elmondhatták, milyen folyóiratot látnának szívesen Jó jel, hogy a potenciális olvasók és a szerkesztők szándéka egybecseng. A Credo legyen evangélikus - ám ökumenikus nyitottsággal; legyen értékálló - a keresztény ember szabadságával; tudományos - közérthetően; elkötelezett - teológiailag; elkötelezetlen - politikailag. Nem kevés a vállalandó: egyházunkon belül a kultúra, egyházunkon kívül pedig Jézus Krisztus missziója.A napokban ismét kezembe került az Asztali beszélgetések második kötete (A csendesség felé. Luther Kiadó, Budapest, 2008). Ebben Szemadám György festő beszél a fent és a lent élményéről, arról, hogy lehetőségünk van a vertikális és a horizontális elmozdulásra. Petrarca klasszikus történetét idézi Szerb Antal nyomán. A történet szerint a költő az első turista - reneszánsz ember -, aki a kilátás kedvéért mászik föl a Mont Ventoux-ra. A csúcson azonban előveszi és találomra felüti Szent Ágoston Vallomásait. Megszégyenülten ezt olvassa: Az ember hatalmas mélység." Az emberek megcsodálják a hegyek magasságát és a tenger árját, a folyamok széles hátát és az óceán messzeségeit és a pályát, ahol a csillagok járnak, és önmagukat elhagyják, és önmagukon nem csodálkoznak." Igen, a 21. századi embernek bőven van lehetősége a horizontális elmozdulásra. Ez azonban csupán mennyiségi ismeretet jelent. Az igazi minőség a lent és a fent különbségében, lelkünk mélységeitől az Istenhez fordulás magasságáig, a vertikális elmozdulás lehetőségében rejlik.