Csendes percek 2002. július-augusztus [antikvár]

Fedőlap-kép: A magvető Művész: Pablo Victoria (Fülöp-szigetek, 1915-1986) „Egy magvető kiment vetni" - mondja a Márk evangéliumának negyedik fejezete. Vajon milyen gondolatok foglalkoztatták az egész nap dolgozó földművest? Milyen érzésekkel helyezte a talajba a magokat? Volt-e benne remény és várakozás arra nézve, hogy a magok egy része kikel majd, és növekedni kezd? És vajon belenyugodott-e abba a gondolatba, hogy talán lesznek olyan magok, amelyek minden erőfeszítése ellenére nem érnek meg? Victoria impresszionista képe nem ábrázolja a magvető arcvonásait. Néhány jól elhelyezett vonással a művész a földműves mozdulataiba vezet be bennünket, az érzései azonban nem tükröződnek. Inkább csak a mozdulatok vonulatát érzékeljük, mint az érzéseket. Lehet, hogy nem is az érzések fontosak itt, hanem maga a cselekedet? Sok példázat a szereplők érzéseit is megismerteti velünk - az elveszett pénz megtalálásán érzett örömöt, a haszontalan szolga dühét, a mezőn gyöngyöt talált ember izgatottságát. De Márk példázatából csak az derül ki, mit tett a magvető. Ha saját magunkra akarjuk vonatkoztatni a képet akkor azt mondhatjuk, hogy egyedül az a fontos, hogy hintsük az evangélium magját. A magvető fő kérdése nem az, hog) érdemes-e fáradozni, vagy lesz-e elég termés. A fontos, hogy munkánk belső hitünkből fakadjon. Mona Bagasao-Cavé