Debreceni Szemle 1981. december [antikvár]

Részlet a könyvből:Párt- és munkásmozgalom-történetJuhász Nagy Sándor életútja(1883-1946)Ady nemzedékéhez tartozott. Még középiskolai diák, amikor a nagy költő első verskötete Debrecenben megjelent. Habár kora fiatalsága óta vallotta a francia polgáriforradalom eszméit, nem követte a második reformnemzedék útját sem Jásziék radikalizmusáig, még kevésbé Ágoston Péterék marxizmusáig. A polgári szabadságeszményeket Juhász Nagy Sándor összeolvasztotta a kossuthi eszmékkel, és világnézetére, magatartására nem kis hatást gyakorolt a debreceni kálvinizmus, valamint a hajdúsági paraszt életszemlélete. Mindamellett korán felismerte, hogy amagyar ugar, a grófi szérű, a bús koldusok Magyarországa" hovatovább anakronizmus Európában, amely új Moháccsal fenyeget.Mindezt az Alföld szívében, Debrecenben, és a hozzá közel fekvő szülőfalujában, Kábán, jól érzékelhette.1883. október 13-án látja meg a napvilágot, és még csak másfél éves, amikormulatós, könnyelmű apjától, Nagy Károly kabai ügyvédtől, édesanyja, Mocsy Irmaválni kényszerül. Másodszor Juhász Ignác debreceni ügyvédhez megy nőül. A nevelőapa konzervatív felfogása mellett buzgó 48-as párti elveket vallott. Ez a függetlenségi szellem, Kossuth Lajos feltétlen tisztelete lengte körül a szülői házat. A nevelőapa körültekintően gondoskodott a fiú neveléséről, aki egyetemista korában felvette a kettős Juhász Nagy vezetéknevet.Iskolai tanulmányait Debrecenben végezte. Köztársasági és 48-as érzelmeirejellemző, hogy a végig kitűnően tanuló fiatalember nem volt hajlandó átvenni a királygyűrűt, mert nem akarta a kezén Ferenc József nevét viselni.1 A debreceni jogakadémián kívül nem csupán a budapesti és kolozsvári, hanem hat külföldi (Bécs,Berlin, Graz, Lipcse, Genf, Párizs) egyetemen is hallgatott jogot! Ügyvédi oklevelet 1909-ben szerzett.Alig huszonöt éves, amikor Nagyatádi Szabó Istvánnal csaknem azonos időben mozgalmat indít Hajdú megyében annak érdekében, hogy a függetlenségi párt- amelynek tagja lett - fordítson több figyelmet a kisgazdákra és a földművesekre.2Már 1910-ben meghirdetett politikai programjában hangsúlyozta: A magyar politika tengelyévé, Magyarország állami életének súlypontjává a magyar földmívelő