Aetas 2002/1 [antikvár]

A lehetséges kérdések közül az első ontológiai természetű: a modern világgazdaság kialakulását, az azzal együtt kibontakozó egyenlőtlenségeket, és a kapitalista-ipari haladás egyenetlenségét érinti. Ezzel a problémával számos tanulmány foglalkozik - többnyire kevés sikerrel. Egy részük a történelmi szükségszerűséggel érvel, más részük az érdem és érdemtelenség gondolatán alapszik: megint mások a jólét "Nyugat" "nem-Nyugat" közti globális eloszlását történeti körülmények találkozásának, vagyis a véletlennek tulajdonítják. Fontolóra véve a magyarázatkísérletek sokaságát és a feladat eleve reménytelen mivoltát, a jelen cikk nem kíván igazságot tenni ezek között az általános elméletek között. Ehelyett inkább csak rögzíti az a jól ismert tényt, hogy a 15. századtól fogva Európa atlanti partvidékén technológiai forradalmak zajlottak le a közlekedés, termelés és hadviselés terén, amelyek körülbelül 1830-ra jelentős átalakulásokat idéztek elő az érintett társadalmakban, nemcsak az anyagi javak, hanem a munkamegosztás, a társadalmi tudat és a politikai intézményrendszer tekintetében is. Innovációk egész sora tette a nyugatot "fejletté", "centrummá", és változtatta a világ többi részét "elmaradottá", "periferiálissá" ehhez a központi régióhoz képest. Míg a Nyugat politikáját ezek a technológiai újítások irányították ,a világ egyéb részein a politikát az egyenlőtlenségek és relatív alacsonyabbrendűségnek ez az új kontextusa szabta meg.