Anthropologiai közlemények 40. kötet 1-2. füzet [antikvár]

Részéet:Anthrop. Közi. 40; 3-13. (1999)HONFOGLALÁS KORI NÉPESSÉGÜNK REGIONÁLIS MINTÁZATAGuba Zsuzsanna és Szathmáry LászlóKossuth Lajos Tudományegyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék,Debrecen, HungaryGuba, Zs., Szathmáry, L: Regional pattern of the conquering Hungarian population.Owing to its accurate archaeological dating and relative large sample size, the 10th century Hungarian population (the conquering Hungarians) provides an opportunity to study the hybridisation of autochthonous and immigrant populations as reflected in skeletal remains. As a part of this work, the authors give a comprehensive picture about the regional distribution of factor scores derived from skull and limb bone measurements ofcc. 600 individuals dated back to the 10th century. In addition to the mosaic-like regional distribution and high heterogeneity of the sample, a possible barrier (the middle reach of the river Danube) of the movement of immigrants can be pointed out. On the contrary, the river Tisza does not seem to have been a barrier, while the distribution of factors is similar along the river. Sexual differences in the regional pattern can also be found, the explanation of that can be either the difference in the number of immigrant males and females - as some historical sources say -, or the exogamy manifested with different intensity by the sexes at the age of conquering.Keywords: Conquering Hungarians; Regional pattern; Multivariate analysis.BevezetésA magyarországi történeti embertani kutatások jelentős részét a honfoglaló magyarsággal kapcsolatos vizsgálatok képezik. Ebben amellett, hogy egy nép gyökereinek kutatása mindig kiemelt érdeklődésre tarthat számot, nyilvánvalóan annak is szerepe van, hogy ez az antropológiai minta régészetileg jól datálható. így a magyarság honfoglalása és a kereszténység felvétele közötti időszakban élt kb. három nemzedék populációbiológiai szempontból alkalmat ad a migráció, a megtelepedés és az alapnépességgel történt hibridizáció jelenségének tanulmányozására is.Embertani alapon Éry kísérelte meg először rekonstruálni a 10. századi népesség regionáhs eloszlását (Éry 1978), az egyes lelőhelyek anyagát összevontan kezelve. E témán tovább dolgozva az általa leírt csoportok analógiáit is kutatta eurázsiai kitekintéssel (Éry 1982, 1983, 1994). Szathmáry (1996, 1997) a honfoglalás kori népesség regionalitását vizsgálva a heterogenitás mértékét ítélte meg és az egyedenkénti elemzést tartotta megfelelő megközelítésnek.Jelen tanulmányban áttekintjük a 10. századi népesség regionalitásának kérdését mind a lelőhelyeket egységként kezelő, mind az azokon belüli varianciát hangsúlyozó szempont szerint.Anyag és módszer84 lelőhelyről 321 férfi 248 nő koponyaméreteit, 328 férfi és 224 nő hosszúcsont méreteit elemeztük (vő. 1. ábra). A minta a Szathmáry (1996) által vizsgált