Castrum 2006/2. [antikvár]

Részlet:HORVÁTH FERENC: A SZEGEDI VÁR TÖRTÉNETEElőzmények: római és népvádorláskorSzeged középkori vára közvetlen a Tisza jobb partján, a környező vízjárta, mocsaras területből kiemelkedő szigetek egyikén épült. Nagy valószínűséggel itt lehetett Ptolemaiosz földrajzi leírásában említett Tisza parti Partiszkon nevü városszerű" település. A település lakói - mint azt a helynév is tanúsítja - korábban kelták, majd a régészeti leletek szerint a szarmata jazigok voltak. A kelta jelenlétet a nyelvészeti adatok mellett a 2003-ban a Roosevelt téren, a múzeum nyugati sarka és a Tömörkény-szobor között Törőcsik István ásatása során előkerült kelta sír is bizonyítja.1. Római kori császárportré a várbontásbólAz i.sz. 2-3. században a rómaiak a településen útállomást létesítettek. Az erődítmény a Lugióval (Dunaszekcső, a 4. században Florentiam), szemben a Duna bal partján felépített Contra Florentiam erődtől a Duna-Tisza közén és a Maros déli partján Dáciába (Erdély) vezető karavánutat, pontosabban annak tiszai átkelőjét biztosította. Ennek nyomai a várbontás alkalmával (1876, 1880-1881) kerültek elő.castrum, 4. (2006)