Galaktika 210. XXVIII. évf. 2007. szeptember [antikvár]

Előszó: "Itt van az ősz, itt van újra...", s én csak állok és bámulom ezt a tolongást, ezt a tülekedést, ami péz körül folyik. Lehet, hogy valahol valami elromlott? Pedig kedves Hölgyeim és Uraim, létezik még néhány dolog az életben, ami némileg fontosabb a pénznél. Itt van például a szeretet, a kultúra, az önzetlenség, a rajongás. Mi például, akik szerkesztjük a Galaktikát (talán munkatársaim nevében is mondhatom), önzetlenül rajongunk a kultúráért, ahogy rajongott érte annak idején Kuczka Péter is, s ahogy rajong az a két férfi is, akik 15 éve megálmodták a Sziget Fesztivált. Itt, a Galaktika lapjain nyugodtan mondhatjuk, hogy fantasztikus álom volt, amit Müller Péter Sziámi és Gerendai Károly valóra váltott. Fanyaloghatunk persze, hogy ez a Sziget már nem olyan, mint kezdetben, tudom én is. Ám attól még ugyanazt a minőséget nyújtja kulturális szempontból, mint a kezdetekben, sőt... A nyafogóknak csak azt tudom mondani, hogy a Galaktika újjászületésekor is voltak, akik fanyalogtak, mondván ez a csilli-villi magazin már nem olyan, mint régen. Pedig a lényeg nem változott egy szemernyit sem. akinek van szeme hozzá, az észreveszi. A Galaktika ma is kultúraörző és -teremtő, a kortárs irodalom és művészet, s ma már a modern tudomány értékeit is kpviseli. Formailag ugyan igazodott a 21. század megváltozott igényeihez, ám tartalmi tekintetbena két legfontosabb értéke ma is a minőségi irodalom és kultúra közvetítése. A galaktika tehét ugyanaz, csak nem ugyanúgy. hitem szerint a humanizmus közvetítése koronként változik, ahogy változik a befogadó, maga az Ember is. Evolúciója pedig szükségképpen kiterjedt saját kultúrájára és annak közvetítésére is.