Szenzáció [antikvár]

Szenzáció - kiáltja a rikkancs, kezében az aznapi újságot lobogtatva, az aktuális hírek közül a legizgalmasabbat ajánlva a közönség figyelmébe. A szenzáció, a közérdeklődésre számot tartó izgalmas esemény a napilapok éltető eleme, ami néha csak egy napig tart, máskor hetekig lázban tartja az olvasókat, van mikor gyorsan elfelejtjük, sokszor pedig hosszú évekig emlékszünk rá. Ez a válogatás az emlékezet által megőrzött, fontos s néha tragikus szenzációk gyűjteménye, amit a kötet alcíme is tükröz: századunk történelme a magyar napisajtó címlapjainak tükrében. A század történelmének a napi izgalmakon túlmutató eseményeit gyűjtöttem e könyvbe, egyfajta történelmi olvasókönyvet nyújtva mindazoknak, akiket izgat a közelmúlt. Mint minden válogatás, ez is magán viseli a válogató szubjektív értékítéletét, tükrözi a válogatás elveit. A legfontosabb ezek közül az volt, hogy csak napilapok kerüljenek a könyvbe, s azoknak is csak a címlapjai. További válogatási alapelv volt, hogy a kötet kezdő időpontjától, 1900-tól kezdve minden évből legalább egy címlap szerepeljen, nincs tehát a századnak egyetlen éve sem, amelyikből ne volna címlap a könyvben. Válogatási elv volt, hogy lehetőleg minél több, stílusában és szemléletében eltérő napilap szerepeljen a kötetben, de csak az országos terjesztésű magyarországi napilapok közül. Ebből adódik a fővárosi lapok kizárólagossága, pontosabban szólva abból, hogy a magyar napisajtó sok minden máshoz hasonlóan Budapest-központú volt és maradt mind a mai napig. Ettől az elvtől csak két újság erejéig tértem el: 1944 decemberéről - az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni megalakulásáról, illetve a Németországnak szóló magyar hadüzenetről - a Debrecenben megjelent néplap címoldalai tudósítanak. Egy-egy eseménynél a minél érdekesebb címmel ellátott, az adott eseményt címeiben legfrappánsabban leíró első lapoldal került a kötetbe. Szempont volt, hogy a címsorok szóhasználata akár több évtized távlatából is könnyítse meg a mai olvasónak az adott esemény azonnali felismerését. Ez volt a legnehezebb feladat, s ezért van az, hogy a frappáns címekkel operáló bulvársajtó jócskán felülreprezentált a könyvben a komolyabb lapok kárára. Néhány igen jelentős, a magyar sajtóban nagy befolyással rendelkező napilap így óhatatlanul kimaradt a kötetből, vagy jelentőségéhez mérten csak nagyon kevés alkalommal szerepel (például a pesti napló vagy a budapesti hírlap). Ugyanakkor lényegretörő címei, az első oldalt tudatosan a nap legizgalmasabb híreinek szentelő néhány lap, így a friss újság vagy a 8 órai újság igen jelentős teret kapott az összeállításban.