Tallózó 1994. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

A harmadik oldalTALLÓZÓ 10t1Seres LászlóA MAGYAR GERINC HELYZETE MAASTRICHT UTÁNMAGYAR NARANCS, ÁPRILIS 21.Minden szál a politikai hisztéria vaiamiféie fajtája feié mutat."Bibó IstvánNem tudom, feltűnt-e valakinek, de Magyarországon semmi értelme magyarnak lenni. Tétje nincs, különösebb bátorság nem kell hozzá, közösségformáló ereje csak a foci-vb-n meg az olimpián van. Ha valakit nem üldöznek'ma Magyarországon, akkor azok a magyarok. És mégis: valahogy újra meg újra felbukkan, igaz magyar ember-e" X. Béla, a hazáját" vagy a nemzetet" szolgálja-e Y. Jenő. Külön hazat elmebaj a nemzeti kereszténység" elvárása: mintha legalábbis le lehetne szűkíteni egy világvallást 93 ezer négyzetkilométerre. Az ellenzék pedig hümmög, de a csapdába besétálva végül mindig abszolút jóban akar lenni az egyházakkal, és kikéri magának, ha nem lehet a nemzet" része.Ha az ember a XX. század alatt nem Trianont. Ferenc Józsefet és Csépé Bélát érti, hanem az ökológiai piacgazdaságot, a komputert és az emtívít, ha az ember .jiemzet" alatt nem valamiféle misztikus kollektivista kényszeridentitást ért, hanem szabad emberek szabad döntését arról, kik is ők, akkor óhatatlanul el kell jutnia oda, hogy aki május 8-án otthon marad, az a múltra szavaz. Nem az elmúlt négy évre, nem az azelőtti negyvenre, hanem az elmúlt több százra.Szerény véleményem szerint ugyanis a tét egész egyszerűen az, hogy modernizáció, vagy Balkán jön-e. Azaz: magyar részről lénylegesen részt vehetünk-e a nemzetek és a régiók közötti szabad átjárásban, a politikailag és gazdaságilag autonóm emberek szabad áramlásában és önkéntes cseréjében, avagy marad az államosított egyén, a feudális alá-fölé rendeltség, lélekben 15 milliózás, KGST-piac, Töt-tösyné. És ennek lényeges elemei most dőlnek el, nincs újabb négy elpazarolható évünk. Ha a magyar közélet megnyilvánulásaiban még néhány év múlva is szempont lehet az, hogy ki az igazi magyar, vagy hogy ki szolgál ellenséges érdekeket, akkor nem sikerült megakadályoznunk a stagnálást, a lecsúszást, majd a tel-jes mocsarat. A tét az, hogy Magyarországon végre szalonképtelenné válnak-e azok a politikai (és kulturális) tényezők, amelyek normaként, szabályos elvárásként merik megfogalmazni a magyarsághoz való tartozást, a magyarság - úgymond - vállalását.Vállalni legfeljebb kisebbségi sorsként lehet a magyarságot, de azt sem az állam nyújtotta nagyvonalú kollektív jogok" élvezéseként, hanem individuális döntésként, a személyes identitás meghatározó vagy kevésbé meghatározó részeként. A kollektív jogok" több kényszert szülnek, mint amennyi lehetőséget a maximális, egyénre szabott emberi szabadságjogok biztosítanak. Egy ember sok belső énből áll. Hadd döntse el egy erdélyi, félig román, homoszexuális, magyar, szoclálliberális zsidó, hogy legalább ötféle én-darabjából mit (és hogyan) akar vállalni. Aki pedig a határok mielőbbi lebontása helyett új etnikai határokban gondolkodik, az már lerakta az új nemzetállam első ideológiai alapját, és nem csak országrészek vagy falvak közepén, de emberek lelkében is fel akarja húzni a szögesdrótot.A modemitástól való félelem Európától való félelmet szül mindazoknál, akik annyira nem bíznak önnön magyarságukban, hogy attól tartanak, Maastricht után egyszerűen odavész. Európa persze nem túlbecsülendő (sőt a brüsszeli euro-bürokrácia egyenesen lebecsülendő), és pláne nem helyezendő más kontinensek, afrikai, ázsiai kultúrák fölé. De reálisan nézve azért látható, hogy Európa a mi számunkra per pillanat olyan, mint a szakmai telefonkönyv: ha kimarad, lemarad. A zuluknál más a helyzet.Botha dél-afrikai külügyminiszter jól látja, hogy a balkáni háború is Európa. Joggal tart tehát ,Jugoszláviai viszonyoktól" a zuluk függetlenné válása esetén. A zuluk még csak mostanában tartanak ott, hogy saját országot akarjanak. (Más tekintetben viszont előrébb vannak nálunk. Arról például még nem hallottam,hogy azon versengenének, ki a nagyobb zulu. Ha valakivel szemben elvi kifogást emelnek, lándzsát nyomnak a mellébe, de ez még mindig őszintébb dolog, mint levizsgáztatni zulu-ságteljesítményből.) A zuluk most mennek keresztül azon a hosszú, fájdalmas és Európáról koppintott úton, amelyet a nemzetté válás és a nemzetállam építése fémjelez. Biztos igazuk van, ők tudják. Biztos vannak átugorhatatlan történelmi stációk, biztos előbb fel kell húzni a falakat, mielőtt leromboljuk őket. Mi azonban, ha egy mód van rá, zárjuk le nagyon sürgősen a nemzetállamiság történetét, az állandóan ismétlődő csapdákat. A kisebbségből többség lesz, a többség mint kollektíva Jogokat fogalmaz meg - saját magának. De mint mindenhol, a zuluk országában is lesznek kisebbségek. Ha más nem, mindig akad egy magányos meleg férfi vagy nő, akit a normális többség erkölcsi érzéke" vagy szent hite" nevében lehet Jól beváltan üldözni (mint tette ezt éppen az európai civilizáció évszázadokig).Merthogy nagyjából erről van szó. A nemzeti identitás általában valamihez képest identitás, és e viszonyítási pontból előszeretettel fabrikál később ellenségképet. Különben oda az ereje. így aztán megfelelő nemzeti szocializáció (és kellő mennyiségű üres frázis elpu-fogtatása) után a magyarországi magyar ember éppúgy öriil magyarságának, mint Für Lajos a farkának. És most nem azt mondom, hogy az ember ne érezze magát magyarnak, ha akarja, csak azt, hogy ez ne lehessen mérce. Mert azt a kisebbségit, amelyik nem üti meg a mércéi, előbb-utóbb megütik. Vagy deportálják, ha igaz a Magyar Érdek Pártjának terve a cigányság külön országba való telepítéséről.Azt pedig saját tapasztalatunkból is Jól tudjuk, hogy mire a világ reagál az ilyesmire, addig sok kisebbségi lefolyik a Dunán.NEMZETI TÁJÉKOZTATÁS- Persze hogy ez a véieményünl<, de nem értünl< egyet vele!Magyar Hírlap, április 20., Pápai Gátxír rajzawTALLÓZÓ 772A 16. hétE rovatunkban rövid újságszemelvényekben számolunk be olvasóinknak azon fontosabb eseményekről, melyek az elmúlt hét pollikaí, gazdasági, kulturális életét jellemezték, s amelyek egyi-kéről-másikáről lapunk más helyén bővebb információkkal is szolgálunk.NTIA hazai médiahelyzetről készített a külföldi közvéleménynek szánt köriratot a Nemzeti Tájékoztatási Iroda, amely ebben a dolgozatban törvénytelen eljárásmóddal vádolja a köztársasági elnököt: a tanulmány szerint Göncz Árpád alkotmányellenes maga-tartást tanúsított médiaügyben. Domokos György, a kormányszerv vezetője szerint az eredeti elemzés már megjelent a Pesti Hírlapban, a módosított változatot hét nyugati követség-Kül-re, nem diplomáciai úton, ám a űgyminisztériumot tájékoztatva küldték ki. A külügyi szóvivő ugyanakkor kijelentette: az anyagot a sajtófőosz-tály nem látta, s az ilyen eljárás nem törvényszerű". Az esetet a kormányfő is rosszallotta", s rendkívül kellemetlennek nevezte, hogy olyan elemzés jutott el a külképviseletekre, amely a köztársasági elnök és a minisztereinők közti ellentét kialakítását eredményezné.Idegen ( ) Tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal? Ez lenne a legfontosabb kéidés. amit mérvadó koraiinykörök-kel néhány héttel mandáwmuk lejárta elótt tisztázni illene. Manapság az ellenzéket éti az a vád, hogy külországban kedvezőtlen színben tünteti fel árva kis hazánkat. Nem tudjtik, így van-e, ez reménytelen vita, az azonban merőben idegen a nemzedtözi diplomáciai gyakorlattól, hogy a konnány propagandaszervezete, a Varga Domokos György által irányított Nemzeti Tájékoztatási Lixla (NTI) az ország államfőjét a külképviseleteken keresztül inszinuálja, alkotmányellenes dön-téssel vádolva meg öt Kitalálták: természetesen ismét a médiumháborúról, ez esetben a rádiós elbocsátásokról van szó. A külföldi magyar nagykövetségekre eljuttatott köriratot a fogadó országok nyelvére is lefordították. s a szöveg végig a magyar sajtóval foglalatoskodik. ( ) Bizonyos parlamenti körökből úgy informálódtunk. hogy a mű - különösen a Göncz Árpádra vonatkozó kínos megje^zések miatt - nem találkozott az országnagyok teljes egyetértésével. Erre vall, hogy a körirat - ha egyáltalán eljutott - nem a szokásos diplomáciai futárpostával került a nagykövetségekre. Faxohii, levelezni pedig mindenkinek joga van, fóteg ha előtte hangsúlyzza, hogy a saját szakállára teszi. ( )"(Reményleien vagdaikozás- Buják Anita. Kurír, április 19.)Eleimés( ) Varga Domonkos György elmondta: a szóban forgó dokumentum a Pesti HMapban teljes teije-delmében megjelent elemzés rövidített, részben módo-sított változata, amely kizárólag angol nyelven, Uvas Istvánnak, az NTI külső munkatársának fordításában készült. Az anyag nem körirat, ugyanis mindössze hét nyugati nagykövetségre juttatták el. és nem is okmány. hanem elemzés. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy az anyag diplomáciai úton jutón volna ki, liiszen közvetlenül a tájékoztatási iroda küldte szét, temiészetesen egyidejűleg tájékoztatva a Külügyminisztériumot is. Ami a Göncz Árpáddal kapcsolatos kitételt illeti, az NTI vezetője közölte: az ugyancsak olvasható voll a Pesti Hírlapban, s nem érti, hogy ha akkor nem jelenteti ez a minősítés problémát bizonyos lapoknak, akkor most miért jelent. Az elemzésben egyébként nem törvénysértésről van szó. hanem arról, hogy a köztársasági elnök annak idején nem tartotta be az Alkotmánybíróság előírását a médiumelnökök kinevezésével kapcsolatban. ( )"(Az- M. Zs Pesti Hírlap, április 19.)Véletlen( ) Az ágynevezett iroda természetesen azt állít, amit akar, hiszen teljesen világos: a külföldi döntéshozók csakis ebből az egy forrásból merítik infomiáciöikat, és hát ki is vonhatná kétségbe az ő teljesen elfogulatlan és objektív szavaikat. Hogy egy európai tényfeltáró bizottság járt nemrégiben Budapesten, hogy szemügyre vegye a gyanús rádiós elbocsátásokat, az csakis a véletlen műve lehet. Véletlenek vannak. Rendben van. Hogy az úgynevezett iroda külföldre szövegez meg kiáltványokat, miszerint a Magyar Köztársaság államfője alkotmánysértő személyiség, az is rendben van. De hogy mindez nemzeti? Meg, hogy tájékoztatási? Ez nem teljesen világos. A jelentés kitér az újságírókra is, akik a múlt rendszer megbízható káderei voltak, akik a rádió vagy a tv számára csak akkor dolgozhattak. ha a Belügyminisztérium számukra megbízhatósági igazolást adott Ez egy nagyon jó szöveg. nem is lehet egy bekezdésben válaszolni rá. Úgyhogy, először: a kormánybarát műsorok (Híradó, A HÉT, Parabola, Panoráma) vezetőinek is kellett akkoriban BM-igazoIás, vagy számukra elegendő volt az, hogy párttitkárok voltak? Másodszor: bár magam nem voltam kapcsolatban a BM-mel (igaz. egyszer egy rock-koncerten véletlenül lefújt egy rendőr), de kíváncsi volnék rá. hogy országos politikusok bizonyos belügyminisztériumi kötelékéről készített-e már külföldre valamilyen jelentést az ORzág jó hírével foglalkozó iroda? Mert ha még nem. akkor jó hír ide. jó oda. a külföldi diplomata értetlenül nézi majd ezt a jelentést is. Mert nehéz dolog ám jelentéseket gyártani. Vannak emberek, akik tudnának erről mesélni. Bizony, bizony: a szemtanúk hitelességével. ( )"(Úgynevezett jelentés - Havas András, A Nap. április 19.)Bizonyíték,.( ) A Nemzeti Tájékoztatási Iroda átnyúlt a Bem rakpart feje fölött, egyszerűen mellőzte a hivatalos magyar diplomáciát. így küldött miheztartás végen irányelveket nagyköveteknek és beosztot-taiknak, hogyan magyarázzák el fogadóországukban a magyar médiumválságot. Az eset talán meglepő, még sincs benne semmi meglepetés. Tudniillik immár négy esztendeje bevett gyakorlat. A miniszterelnöki hivatal a rendszerváltás kezdete óta mintegy szuper külügyminisztériumnak tartotta magát, amely a szakértői gárda teljes mellőzésével utasít, kezdeményez, mozgatja a diplomáciai apparátust. Abból a megfontolásból vált ez szokássá, hogy az új Magyar Köztársaság első számú külpoli-tikusa maga Antall József volt. őt ismerték szerte a világban, nem volt szüksége a szakemberekre. Csakhogy az ő személyes kisugárzása haton alacsonyabb beosztású beosztottjaira is. akik maguk is önfeledten önállósították magukat. Volt aztán ennek más következménye is. Azok a nagykővetek, akik az egyébként rendszerváltáskor érthető tömeges kinevezéskor nem annyira szakértelmüknek, inkább újsütetű párthűségüknek köszönhették a posztjukat, maguk is nagy ívben megkerülték hivatali kötöttsé-geiket. Minek államtitkárokhoz - mée ha elvh,^ tok is főosztályvezetőkhöz, referensekhez fordS" ni. ha közvetlen telefonnal magasabb sarzsi t\érhl' tő? ( ) Kezdetben voU is belőle nagy kavarodás 4 Bem rakparti dossziék üresen maradiak vagy i csak soványkák voltak, főosztályok később tudták meg, hogy róluk, munkakörilkről nélkülük döniT^ lek, akkorra viszont a miniszterelnökség már min" dent elhatározott. Az elején még mindezt a gyakor" latlansággal, az áönenet zökkenőivel leheten indo kölni, de mint kideriilt, négy esztendő elmúltával is minden úgy maradt. A legékesebb bizonyíték rá ez a legfrissebb NTI-körirat. amelyről az államtítkári rangú szóvivő utólag zavartan volt kénytelen men tegetőmi. Nem az ő hibája, fölösleges volna firtatni a felelősséget. 0 is csak aldozat; áldozata ennek a szakszenlüen, mindmáig üsztázatlan munkamódszemek. ( )"(Kié a diplomácia'' - Magyar Hírlap, április 20.)Közli( ) Van ennek a tanulmánynak egy passzusa, ez a következőképpen hangzik: A Népszabadság mellen ott a baloldali liberális Magyar Híriap. a korábbi kormánylap, a baloldali Kun'r. a bulvárlap, amely abból csinált gyakorlatot, hogy naponta fijjta a kormányra a gyűlölet lángjait, és a Népszava, az ugyancsak nagy példányszámú egykori szakszervezeti újság. Valószínűleg jellemző a Népszava demokratikus jogosítványaira, hogy nemrégiben megkérdőjelezte a parlamenti demokrácia szükségességét Magyarországon, és a jelenlegi Országgyűlést a szakszervezetek, és más nyomásgyakorló szervek képviselőivel javasolta felváltani. Ezt közli a magyar miniszterelnök hivatala alá tartozó és a magyar lakosság adóiból fizeten komiányügynöksée a külfölddel. ( )"(Félrelájékoztatók- Népszava, április 20.)Blamázs.,( ) A magyar választási kapmány egy picinyke csatája zajlik in közköltségen, Csak az a kérdés: voltaképp ki ellen küzd V. D. Gy. és csapata? Az az ügybuzgalom, amivel az iroda és külső munkatársai (Tom Kennedy és Lovas István) belevetették magukat a sajtőháborúba, nem árt az elnöknek és az ellenzéknek. A külföldi komoly lapok, tévéállomások ugyanis nem használnak hasonló eligazító fogalmazványokat. aki ad magára, az első kézből informálódik. A kormányok pedig tájékoztatásért partnerükhöz, a magyar külügyhöz fogúinak. Elképzelhető. hogy a beváh módszert szerették volna alkalmazni; a kijuttaton anyagot megjelentetik, majd visszasugározzák, mint a hivatalos álláspontot megerősítő külföldi véleményt. Azt is olvastuk, hogy az írás a magyar nagykövetségek kérésére, az ő mfor-málásukra készült. Furcsa, hogy ezt angolul teszi nemzeti intézményünk. A túlbuzgók kínos helyzetbe hozták a kormányfőt, aki a kampányban soha nem támadta az elnököt, s tartózkodott azoktól a jelzőktől és kitételektől is, amelyeket az NTI használ. Azzal, hogy kormányának feje fölött átnyúlva prezentáltak kormányálláspontot, nyilván megsértenék az íradan köztisztviselői illemet. Boross Péter erre is nagyon adott eddig. Mégis valószínűtlen. hogy a miniszterelnök fellépjen az ügyben: V. D. Gy. és társai ugyanis pártjának aktivista szárnyát képviselik, amely erősen hisz abban, hogy hasonló erőteljes propagandaakciókkal, megszámlálhatatlan kiadvánnyal és a Hét^Híradó-stábbal mcgnyerhe-tők a koalíciónak a tétova szavazók. Boross pártjával és az MDF-től elcsatangoltakkal csak ezen csatornák igénybevételével, valamint Lczsák Sándor segítségével kommunikálhat. ( )"(Faxakció- Miklós Gábor. Népszabadság, április 20.)Baltié( ) Egyes sajtóértesülések szerint az iroda vezetőjét eltiltották anól. hogy a külképviseleteket a jövőben önállóan lássa el tájékoztató anyagokkal. Varga