Tallózó 2001. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

¦ Jff I*- l'll'-.M'. A HÉT TÉMÁJA: EZREDFORDULÓ TALLÓZÓ' Lesz-e harmadik évezredünk? Amikor húsz énei ezelőtt százezer forint vállalati kölcsönt kaptam lakásvásárlásra, elmosolyodtam, miközben aláírtam a szerződést. Az utolsó törlesztőrészletet 2001-ben kell majd befizetnem. Olyan fantasztikus regénybe illő volt ez a távoli dátum, minta 2001 Űrodisszea cselekménye. A szovjet birodalom vastag falain még a legoptimistábbak is csak hajszálrepedéseketfedezhettekfel. Azóta az a cég, ahol dolgoztam, nyomtalanul megszíjnts amire nem is igazán számítottam: megértem az emberiséggel és a magyarsággal együtt ezt a misztikus korszakhatárt Most szocializmus-helyett a kapitalizmust építjük (körülbelül ugyanolyan lelkesen), az emberek plazákba járnak, mobiltelefonálnak, s az éppen fennálló kormányt szidják. Egyrészt meglepően sok, másrészt meglepően kevés dolog változott hijsz év alatt az emberiség és a magyarság életében. Nem törtkiaharmadikvilágháborű.azUSA csak úgy, a hecc kedvéért időnként lefolytat egy kis lézervezérelt ürhábo-rút az engedetlen népekkel szemben, de mi a jő oldalon állunk, nálunk jut egy főre a legtöbb amerikai gyorsétterem, s olyan ügyesen lopták ki alólunk az országot, ahogyan a bűvész kirántja az edények, tányérok és poharak alól a terítőt. De a változás mégis inkább gyilkosan lassúnak és totálisnak tetszik: bábkormányok ágálnak az előtérben, a médiumok gondoskodnak a plebs szórakoztatásáról, de valójában a mindenható Tőke dönti el a háttérben, kiket kell megvenni vagy lejáratni, megölni vagy kinevezni a világhatalom megtartása érdekében. A harmadik évezred egészére földi ember aligha rendelkezhet használható jóslatokkal, hiszen még hüsz-huszonöt évre előre sem nagyon lehet ten/ezni, valószínű irányzatokat megnevezni. Az emberiség rossz úton jár, de hát ez nem újdonság: az írott történelem tanúsága szerint csak az emberiség töredékét izgatták a jövő dolgai, s mi magunk is leginkább közvetlen utódaink belátható jövőjéről próbálunk gondoskodni. Minél kisebb egy nemzet, egy saját múltjához, vallásához, nyelvéhez, kultúrájához, fajtájához ragaszkodó közősség, annál jobban ki van szolgáltatva az emberiség közös jövőjének, s a nagyobb lélekszámú, életerejű „törzseknek" sokszorosan nagyobb az esélye a fennmaradásra, minta kis nemzeteknek. Új birodalmak és szövetségek alakulnak, új, iszonyatos erejű népvándorlás indul meg, mely elsöpri a Földet kirabló nyugati pénzuralmat és értéktelen tömegkultúrát - talán méga gépeket is. Mi, keresztény magyarok a mennyiségi küzdelemben bizonyosan alulmaradunk - ha nem hajtjuk végre Németh László profétikus parancsát, a minőség forradalmát, nincs sok esélyünk, s a sírt, hol nemzetsüllyed el, nem veszik körül szánakozó népek, csupán közömbös vagy kárövendő idegenek. Sajnosa mai kormány az első, mely legalább felismerte a veszélyt, s próbál is valamit tenni ellene. Egészségügy, oktatásügy, rendőrség, haderő, mezőgazdaság, külkereskedelem, környezetvédelem, külügyek -sorolhatnám a „sikerágazatokat". Magyarországnem lépheti át sajátárnyékát, márpediga magyarár-nyékot már száz éve falra vetítik a keresztény Magyarország esküdt ellenségei, akik csak népszaporulatban tettek túl rajtunk. Ha az a sok millió magyar gyermek megszülethetett volna, akit a szociálliberáiis abortusztörvény halálra ítélt, akkor nem képződnék légüres tér Európa közepén - de hát ez már a ,mi lett volna, ha' történelmileg használhatatlan feltételes módja. Ha van a magyartörténe-lemnek tanulsága, akkor az csupán annyi: senkire nem számíthatunk, senkiben nem bízhatunk, csak a magyarok Istenében, aki térben és időben idáig gondunkat viselte. A jövendő kapuja az én nemzedékem előtt is hamarosan bezárul, de itt maradnak utódaink, s a négy őselem: a termőföld, a lélegezhető levegő, az iható víz, azengedelmestűz (energia). Minden alapvető létté tétel mégéppen adott de márvésze-sen fogyatkozik. Mi, magyarok, már megtanultuk, hogy a .szabadság, egyenlőség, testvériség' hazug ígéretével nem lehet jó útra terelni a szolgalelkű, harácsoló, egymást megalázó emberiséget. Az emberiség harmadik évezrede Krisztus után minden eddiginél nagyobb válságokkal, ínséggel, katasztrófákkal és háborúkkal leszterhes. Meg kell újul-niaa Földnek, megkell újulniaaze beriségnek, meg kell újulnia Magyarországnak. Ez forradalmi változás lesz, globális felismerés és megtisztulás, a pénzuralom gyökeres kiiktatása és minden értelmes élet tisztelete és megbecsülése. Akkor lesz magyar igazság és élet. De a magyai út lassan épül, s több a vámszedő minta munkás. Kívánokboldogabb újévszázadot évezredet minden becsületes ma gyar embernek. SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER MAGYAR FORUM, DECEMBER 28. Jön a huszonegy A 7 NAPRÓL (HÓDMEZŐVÁSÁRHELY), DECEMBER 28. A természeti katasztrófák és a politikai csatározások hosszú hónapjai után megfáradva, és sokan talán kissé megtörve is csapjuk magunkra az óév ajtaját. Remélve, hogy ami előttünk van, az új század, az új évezred csendesebb, békésebb, (nekünk is) gazdagabb lesz. Egyre többen írják, mondják, hogya mögöttünk hagyott század a kudarc százada volt. Kezdődött a századváltás dekadens lázában, amikor világszerte boldogan leromboltunk mindent, ami tradíció volt, és beléptünk a modernbe, ami - már tudjuk - sokkal többet nem adott mint elidegenedést erkölcsi züllést Jöttek a forradalmak, két világháború, diktatúrák, újabb rendszer- és gengszterváltások, és elvették hitünket, reménységünket Mégis most, a millenniumi évben hirtelen támadt muszáj-indulattal nekiláttunk, és néhány hónap alatt magunk alá gyűrtünk egy seregre való rendezvényt magyarságunkról, dicső múltról, a história meg- fontolandó tanulságairól, megőrzendő hagyományainkról Készültünk, készülünk arra, hogy felemelt fejjel és egyenes derékkal tudjunk belépni az új évszázadba, azzal a tudattal, hogy rendeztük végre közös dolgainkat. Történelmi igazságtétel helyett keresünk egy tétel igaz történelmet. Úgy érzem, sok volt, tömény volt. Eljutottunk oda, hogy központot hoztunk létre azért, ami a mindennapokban kellene, hogy éljen és munkálkodjon, egy jelmondatba akarjuk sűríteni az önmagát sem értó, ismerő tízmillió magyart, mi több, ,ki akarjuk találni' Magyarországot. Most, mi, itt, 2000 év után. Vagy nagyon elkéstünk ezzel, vagy fölösleges a nemzetféltő indu- lat, mert Magyarországot már kitalálták helyettünk. Néhány nap múlva, szilveszter éjszakáján .egyszázad végső pontjára hág", és azt hiszem, januárban már emlékezni akarunk arra is, hogy e; 20. század nemcsak Sztálint, hanem Dosztojevszkijt, nemcsak Hitlert, hanem Goethei, nemcsak Rákosit, hanem Adyt is adott nekünk. Ebben a századbanazemberbebújtaföldalá, alámerült az óceánokba, felrepült a csillagok közé, drótban repíti a fényt, a szót a képet házaival megkarcolja afelhőketésrobotokatállítmunkába - mindeközben pedig továbbra is keresi az okát, hogy miért is szereti ennyire önmagát ezt a gyűlölködő, rajongó, felfedező EMBER-t Köszönjük kedves olvasóinknak, hogy jövő évre is megújították az előfizetésüket!