Bővebb ismertető
Idei második számunk témájául az 1992-es év két kiemelkedő eseményét illetve évfordulóját választottuk. Az európai egyesülési folyamat jelentős éve az idei. A sajtóból megismerhetjük az Európai Közösség gazdasági és politikai vonatkozásait. Hazánkban e dimenziókon túlmenően az Európáról való beszéd felmutat egyfajta Európa-misztikát is, egy vágyat és egy látomást, amely mellett a felnőtt módon gondolkodó keresztény egyének és közösségek nem mehetnek el szótlanul. Ami az emberek ügye, eszménye és reménye, az a teológia kiemelt témája is. Milyen egyház illik Európába és milyen Európába tart a magyar egyház? E két kérdés köré csoportosítottuk e számunk első felének tanulmányait. Mennyire vallásosak az európaiak, hogyan alakult az állami iskolákban a hitoktatás, van-e értelme még ellenállásról beszélni. Teljes választ adni képtelenség, de talán nem lehetetlen a legfontosabb megközelítéseket felvillantani. Bár végig Európáról szólnak az adatok és a megfontolások, szemünk előtt a korszerű magyar egyház képe lebeg, amely saját arcát az európai államokban állomásozó egyházak életének tükrében ismerheti fel és rajzolhatja meg. Minél sokrétűbb magyar egyházunk képe az európai egyházakról, annál árnyaltabban jelölheti ki maga számára az evangelizáció autentikus irányait. Európa felfedezte Amerikát - az 500. évforduló kapcsán pedig ismét lelepleződött önmaga előtt. A faluvá zsugorodott glóbuszon Amerika szomszédunk. A gazdasági és kulturális viszonyok szövevényes szálai kötik össze a két kontinenst. 1992. október 12. és 28. között (Kolumbusz október 12- én szállt partra 1492-ben) rendezik meg Santo Domingoban a latinamerikai püspökök negyedik konferenciáját. Hasonlóan a Medellínben (1968) és Pueblában (1979) bevált módszerhez, minden résztvevő a vita minden szakaszában hozzászólhat. Az 1991 óta készülő és idén május végén szétküldött munkadokumentum három fő fejezetet tartalmaz: I. Figyelni az idők jeleit, II. A kihívások teológiai értékelése, III. Pasztorális útmutatás.